Kiszámolták, milyen hideg volt a jégkorszakban
Ma már nehéz elképzelni, milyen lehetett, amikor jég borította Észak-Amerika, Dél-Amerika, Európa és Ázsia óriási területeit a legutóbbi jégkorszak glaciálisában (hidegebb éghajlatú periódusában), ami 23-19 ezer évvel ezelőtt zajlott.
Egy új tanulmány alapján úgy tűnik, a globális átlaghőmérséklet akkor nem haladta meg a 7,8 Celsius-fokot. Ez mintegy 7 fokkal alacsonyabb, mint a 2019-ben mért átlaghőmérséklet, és 6 fokkal marad alatta az iparosodás előtti időszakra jellemző értékeknek.
Amerikai kutatók az óceáni zooplanktonok fosszíliái, valamint klímamodellek alapján számolták ki, milyen hideg lehetett akkoriban, tanulmányukat szerdán publikálta a Nature. Bizonyos területeken természetesen jóval hidegebb volt, mint az átlag, az Északi-sarkvidéken például a globális átlagnál 14 Celsius-fokkal alacsonyabb volt az átlagos hőmérséklet.
A kutatók a zooplanktonok fosszíliáinak kémiai mérésére, illetve az egyéb típusú planktonokban található zsír megmaradt struktúráira alapozták számításaikat – ez utóbbi ugyanis érzékenyen reagál a vízhőmérséklet változásaira. Az így nyert információkat töltötték be klímamodell-szimulációkba, hogy meghatározzák a globális átlaghőmérséklet változásait.
A tanulmány vezető szerzője, Jessica Tierney paleoklimatológus, az Arizonai Egyetem munkatársa szerint „csak a korábbi klímaadatokból tudunk információt szerezni arról, hogy mi történik, amikor a Föld nagymértékben felmelegszik vagy lehűl. A korábbi klímajellegzetességek tanulmányozása által jobban le tudjuk szűkíteni, mire számíthatunk a jövőben.”
Kik népesítették be a jeges Földet?
A 115 ezer-11 ezer éve lezajlott jégkorszakban éltek nagyméretű emlősök – például a mamutok, a masztodonok, a gyapjas orrszarvúk, a kardfogú macskaformák –, amelyek jól alkalmazkodtak a lehűléshez.
A korai emberek ebben az időszakban léptek be Észak-Amerikába, kihasználva a Szibéria és Alaszka közötti egykori földhidat, amely az akkori, jóval alacsonyabb tengerszint mellett alakult ki. A jégkorszak végén történt globális tömeges kihaláshoz az ember is hozzájárult vadászattal.
Tierney-t meglepte, hogy méréseik alapján Alaszkát nem fedte teljes egészében jég. A Bering-szoroson keresztül való behatolást a félszigetre éppen ez a jégmentes folyosó segítette elő. Alaszka középső részén nem volt sokkal hidegebb, mint manapság, így a jégkorszaki embernek vonzó célpontot kínált a letelepedésre.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Gigantikus gátszakadás vagy becsapódó üstökös okozta a jégkorszakot 12 800 évvel ezelőtt?
A hirtelen klímaváltozáshoz vezető folyamatok vagy események világos megértése nemcsak elméleti szempontból érdekes, hanem az emberi civilizációt fenyegető globális felmelegedés miatt is, hogy jobban értsük, miként reagálnak bolygónk rendszerei különböző behatásokra. Ehhez pedig a földtörténetnél jobb útmutató nem áll rendelkezésünkre.
Jobban élünk, mint tízezer éve?
Már a vadászó-gyűjtögető emberek is kiaknázták a természetet, de a mezőgazdaság megjelenése új szabályokat hozott: a bőséges táplálék és a nők társadalmi helyzetének romlása miatt beindult a megállíthatatlan népességnövekedés. Még a bibliai eredendő bűnt is a mezőgazdaság ihlethette, derül ki Horváth Balázs környezetkutató könyvéből, A beteg bolygóból.
Csattanós választ adott a jégkorszakra a fazék feltalálása
A jégkorszak beköszöntével az ember feltalálta a főzésre szolgáló cserépedényeket, méghozzá több helyen is: Japánban éppúgy rákényszerültek az innovációra, mint Szibériában. Egy friss kutatás azt is feltárta, mit főzhettek bennük.
