Új klímajelentés: 32 éve olvadnak a gleccserek, 8 éve nő az óceánok szintje

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

Szerdán új jelentésben összegezte a 2019-es év időjárási trendjeit az Amerikai Meteorológiai Társaság (AMS). A jelentésben a klímaváltozás hatásairól gyakran olvasó ember számára nem sok újdonság van, néhány adat a tavalyi évvel kapcsolatban azonban igazán szembeötlő. A kutatást az Amerikai Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) koordinálta, és hatvan ország több mint 520 kutatója közreműködött benne. Az éves jelentést meteorológus körökben szokták a klimatikus rendszer éves kontrollvizsgálatának is nevezni.

2019-ben súlyos bozóttüzek pusztítottak Ausztráliában, erdőtüzek Amazóniában, Indonéziában és Szibériában; Európa egyes részein, Japánban, Pakisztánban és Indiában pedig extrém hőhullámoktól szenvedtek az emberek és az élővilág. Csaknem száz trópusi ciklon tombolt, a tengeri jég és a gleccserek ijesztő mértékben olvadtak, aszályok és áradások okoztak komoly visszaeséseket fontos haszonnövények terméshozamában.

A jelentés legfőbb megállapításai szerint 2019 az eddigi legforróbb évek közé tartozott, az üvegházhatású gázok légköri mennyisége újabb rekordot döntött, és a 2010-től 2019-ig tartó évtized az eddigi legmelegebb volt a feljegyzések kezdete, azaz a 19. század közepe óta. 1980 óta minden egyes évtized melegebb volt, mint az előző, a 2010-es évtized átlaghőmérséklete például 0,2 Celsius-fokkal haladta meg a 2000-esét. „A klímaváltozás legfőbb kiváltó oka, a hosszú élettartamú üvegházhatású gázok kibocsátása tovább növekszik” – olvasható az AMS jelentésében. A meteorológusok emellett még a következőket jegyezték fel:

  • A feljegyzések kezdete óta az elmúlt hat év volt a hat legmelegebb év.
  • A 2019-es átlaghőmérsékletet csak a 2016-ban, illetve bizonyos adatforrások szerint a 2015-ben mért érték múlta felül.
  • A felszíni tengervizek hőmérséklete 2019-ben volt a második legmagasabb, csak 2016-ban mértek ennél is melegebbet.
  • Nyolcadik éve folyamatosan emelkedik a tengerek vízszintje.
  • Az Északi-sarkvidéken mért felszíni hőmérséklet 2019-ben a második legmagasabb volt az elmúlt 120 évben, csak a 2016-os érték múlta felül. 
  • A gleccserek harminckettedik éve olvadnak aggasztó ütemben.

A kutatók megállapítása szerint a légkörben felgyűlt üvegházgázok (a szén-dioxid és a metán mellett még a dinitrogén-oxid) melegítő hatása 45 százalékkal nagyobb, mint 1990-ben volt. A felsoroltak közül a klímaváltozásban a szén-dioxid játssza a legnagyobb szerepet, ennek a gáznak a légköri mennyisége a 2010-es években újabb és újabb rekordokat döntve elérte a 409,8 részecske per milliót (ppm), ami nemcsak a 61 éve tartó hivatalos mérések szerint rekord, hanem – a jégmagvizsgálatok tanúsága szerint – az elmúlt 800 ezer évben nem dúsult fel ennyire a szén-dioxid a légkörben.

A jelentés egyik vezető szerzője, Robert Dunn a brit meteorológiai szolgálattól azt írta, hogy a klímaindikátorok és megfigyeléseik szerint a globális klíma továbbra is gyorsan változik. „A szélsőséges jelenségek, így az erdőtüzek, hőhullámok és szárazságok kiváltó oka legalább részben a globális hőmérsékletben mért növekedéshez köthető. A globális hőmérséklet növekedése pedig természetesen egy másik klímaindikátorhoz, az üvegházhatású gázok folyamatos növekedéséhez kapcsolódik.”

A valaha mért legforróbb hónap és hatásai

Ez a jelentés is megerősítette, hogy 2019 júliusa volt a Föld valaha mért legmelegebb hónapja, éves átlag-hőmérsékleti rekordok dőltek Afrika, Európa, Ázsia, Ausztrália és a Karib-térség több mint egy tucat országában. Belgiumban és Hollandiában sokan még sosem tapasztaltak olyan forróságot, mint tavaly nyáron.

A halálos hőhullámok tovább fokozták a vízhiányt Indiában: egész városok fogytak ki az ivóvízből, de Ausztráliában is miattuk romlott az aszályhelyzet, ami hónapokig tartó bozóttüzekhez vezetett. Az európai városokat pedig nem olyan hőségre tervezték, mint ami tavaly nyáron előfordult.

A legforróbb hónap a grönlandi jégsapkát, a Föld második legnagyobb egybefüggő jégtakaróját sem hagyta érintetlenül: csak júliusban 197 millárd tonna jég olvadt ki, ami 80 millió olimpiai úszómedence űrtartalmának felel meg. Ez a mennyiség a korábbi, 2012-es rekorddal vetekszik.

A tengerszint emelkedését a jégsapkák és a gleccserek olvadása, valamint az óceán melegedése idézi elő. Tavaly a műholdas mérések 27 évvel ezelőtti kezdete óta a legmagasabb szintet mérték: 1993 óta 8,76 centiméterrel nőtt a vízszint a tengerekben.

Nagyobb gond lesz, mint a világjárvány

A jelentés akkor készült el, amikor a világot inkább a koronavírus-járvány beláthatóbb egészségügyi, gazdasági és társadalmi következményei foglalkoztatják. Kutatók nem győznek arra figyelmeztetni, hogy a klímaválság sokkal súlyosabb következményekkel jár a gazdaságra és az egészségügyi ellátórendszerekre nézve, amennyiben továbbra is akadálytalanul folytatódik. 

A világjárvány szakértők szerint legalább arra jó, hogy levonjuk belőle a tanulságokat a jövő válságaira nézve. Például azt, hogy idejekorán kell cselekedni, ami ebben az esetben nem a hatékony elkülönítést, hanem a kibocsátás csökkentését, a klímabarát technológiák kifejlesztését és hatékony klímavédelmi szabályozás bevezetését jelenti.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: