Magyar kutatók fedeztek fel egy új fejlődésbiológiai folyamatot

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A magzatkárosító hatások kivédésében kulcsszerepet játszó alapvető szabályozást fedeztek fel az embrionális idegrendszerben a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) kutatói, akik Nature Communications folyóiratban publikálták eredeményeiket. 

A tanulmány – amelynek megosztott első szerzői László Zsófia, a Semmelweis Egyetem doktorandusza és Lele Zsolt, a KOKI kutatója – a Lendület Molekuláris Neurobiológia munkacsoport által felfedezett, fejlődési otthontalanságnak nevezett új fejlődésbiológiai jelenséget mutatja be. Valamint azt, hogy az eddig ismeretlen feladatú ABHD4 enzim milyen funkciót tölt be például a túlzott anyai alkoholfogyasztás kiváltotta magzatkárosító hatások kivédésében.

A Semmelweis Egyetem honlapjának összefoglalója szerint az emberi sejtek többsége ideális szöveti mikrokörnyezetben működik, ha azonban egy hibás sejt elveszti a kapcsolatait és kiszakad ebből a mikrokörnyezetből, akkor beindul a programozott sejthalál speciális típusa, a görög szavak alapján képzett „anoikis”, ami „otthontalanságot” jelent. A folyamatosan osztódó őssejtek esetében az anoikis – azaz az otthontalanná válás – különösen fontos, mivel ismert, hogy a daganatos áttétek képződése során a tumorsejt „meg tud szökni” az anoikis folyamata elől. 

A kutatók azt vizsgálták, hogy azok az egészséges sejtek, amelyeknek osztódás után messzebbre kell vándorolniuk születési helyüktől, vajon hogyan kerülik el ezt a folyamatot. Ráadásul a fejlődő agyban elkerülhetetlenek a véletlenszerű, illetve a környezeti hatások, mint amilyenek például az anyai alkoholfogyasztás által kiváltott osztódási és vándorlási hibák. A kutatók azt feltételezték, hogy léteznie kell egy védekező mechanizmusnak a fejlődő agyban, amely megakadályozza, hogy az osztódó idegi őssejtek rossz helyre kerüljenek, és további osztódásukkal hibás sejtcsomók, vagy akár tumorok kialakulását okozzák.

László Zsófia és Lele Zsolt egy általuk kidolgozott modell segítségével bizonyították a fejlődési anoikis jelenséget, és felfedezték, hogy a kulcsszereplője egy eddig ismeretlen feladatú fehérje, az ABHD4 enzim. Sikerült azt is feltárniuk, hogy az enzim által közvetített „fejlődési anoikis” nélkülözhetetlen az anyai alkoholfogyasztás hatására kialakuló, az embriók agyában bekövetkező sejthalálhoz. Eredményük ezért a magzati alkohol szindrómával együtt járó „kisfejűség” jelenségének megértéséhez is jelentősen hozzájárul. A tanulmány hivatalos bírálói szerint új koncepció a fejlődés-neurobiológiában, és új utakat nyit az idegsejtek keletkezésének kutatásában.

(Via Semmelweis Egyetem)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: