Kísérlet bizonyítja, hogy létezhetnek gyémántbolygók a világegyetemben
A megfelelő körülmények között komplett bolygók állhatnak gyémántból, illetve kvarcból – állítják az Arizonai Állami Egyetem kutatói a The Planetary Science Journal folyóiratban megjelent cikkükben.
A geofizikusokból álló kutatócsoport szerint a Napnál magasabb széntartalmú csillagok környezetében kialakuló planéták anyaga egész más lehet, mint a Földet vagy a Marsot jellemző kőzetek.
Hipotézisük szerint a magas szén-dioxid tartalmú csillagok rendszereiben az univerzumban korántsem ritka víznek (H2O) köszönhetően olyan planéták jöhetnek létre, amelyek jellemzően gyémántból vagy a szilícium-dioxid (SiO2) tetraéderes kristályformájából, magyarán kvarcból állnak.
Az amerikai kutatók kísérlettel is alátámasztották elméletüket. A kristályos szilícium-karbidot (SiC) vízbe mártották és hatalmas nyomáson hevítették.
Az 50 Gigapascal nyomáson és 2500 Kelvin-, azaz 2226,85 Celsius-fokos hőmérsékleten az alábbi kémiai átalakulás történt:
SiC + 2H2O → SiO2 + C + 2H2
A szén kovalens kötésű atomok tetraéderes koordinációiból kialakuló kristályszerkezetet vett fel, ahogy a szilícium-dioxid is a kvarc néven is ismert speciális térformába rendeződött.
A kutatók szerint a földihez hasonló életformáknak cseppet sem ideális planéták elméleti lehetősége további távlatokat nyit az exobolygók kutatásában.
Korábbi kapcsolódó cikkeink: