Fát ölelő tigris, nyelvevő ászkarák és láncra vert makákó az év legjobb természetfotóin
A héten kihirdették a legrangosabb természetfotós versenyeként ismert Wildlife Photographer of the Year győzteseit – a tavalyi évvel ellentétben idén sem a nyertesek, sem a kiemelt helyezettek között nem található magyar fotós munkája.
A londoni Természettudományi Múzeum által kiírt pályázat idei fődíját az orosz Szergej Gorskov kapta, aki egy szibériai tigrist örökített meg, miközben egy mandzsu jegenyefát ölel át. Gorskov fényképe a nagydíjon kívül az „állatok a környezetükben” kategóriát is megnyerte.
A képen egy nőstény tigris dörgöli az arcát a Kelet-Ázsiában őshonos fa kérgéhez, hogy az illatmirigyeiből távozó váladékkal megjelölje azt mint saját területét. A fotón szereplő szibériai tigris a Leopárdok Földje Nemzeti Park lakója, amely az orosz fennhatóság alá tartozó Tengermelléki határterületen található. Gorskov 2019 januárjában rögzítette fényképezőgépét a helyszínre, de novemberig kellett várnia, amíg elkapta a tökéletes pillanatot.
Az ifjúsági nagydíjat, egyben a 15–17 éves korcsoport első helyét a finn Liina Heikkinen érdemelte ki, aki még 13 évesen, nyaralás közben hallott a Lehtisaari szigeten külvárosi környezetben élő rókacsaládról – a sziget erdős területei és rókabarát lakosai ideális környezetet nyújtanak az állatoknak. Liina egy júliusi napon lúdmajszolás közben kapta le a család egyik tagját.
A 11–14 évesek között az amerikai Sam Sloss nyert, aki egy indonéziai búvártáborban készített fotókat a víz alatt, többek között a tengerirózsák között élő bohóchalakról. Azt már csak otthon vette észre, hogy sikerült egy olyan pillanatot elkapnia, amikor egy nyelvevő rák bámul ki a bohóchal szájából. Ez az élősködő ászkarák a kopoltyúnyíláson keresztül hatol be a hal szájüregébe, és addig szívja a vért a nyelvéből, amíg az el nem sorvad, majd ezután átveszi a nyelv szerepét, és a hal táplálékán osztozik.
A legkisebbek között, a 10 éves vagy az alatti kategóriában a spanyol Andrés Luis Dominguez Blanco képét díjazták, amelyen egy cigánycsuk (a 2020-as év madara!) demonstrálja különleges egyensúlyozási képességét, egy meghajlott bükkönyszáron pihenve.
Az állati portrék közül a dán Mogens Trolle fotója nyert, ezen egy fiatal borneói nagyorrúmajom látható, amely úgy pózolt a kamerának, mintha egy meditációt népszerűsítő Insta-posztnak szánta volna a képet. A vadon élő egyed a fotó készítésének idején egy borneói majommenhelyet látogatott meg éppen, etetés idején.
A gerinctelenek viselkedését bemutató képek kategóriáját a francia Frank Deschandol nyerte, aki egy homoki hernyóölő (vagy közönséges homoki darázs) és egy fémdarázs párosát örökítette meg hasonló pozícióban. A két faj nem igazán szokott érintkezni egymással, és bár a fotó első ránézésre akár vadászjelenetet is ábrázolhatna, valójában csak a szomszédos fészkeikbe tértek éppen vissza.
Az emlősök viselkedését ábrázoló fotók mezőnyéből a zsűri a kínai Li San-jüan képét emelte ki. Ezen a fotón a Tibeti-fennsík sztyeppéin élő pusztai macska (vagy manul) kölykök láthatók, amelyek éppen anyjuk hívására kezdenek futásba.
A földi környezet kategóriájában az olasz Luciano Gaudenzio fényképét díjazták, amelyen az látható, ahogy az Etna déli oldalán kialakult hasadékból hosszú csatornában folyik le a láva, amelynek útját vulkáni gázok övezik. A fotós szerint a jelenség olyan látványt nyújt, mintha „nyílt seb lenne egy hatalmas dinoszaurusz rögös, ráncos testén”.
A Hongkongban élő ausztrál fotós, Paul Hilton abban a kategóriában győzött, amelyben a természetfotósok munkájának váratlan pillanatait megörökítő képeket díjazzák. Hilton fényképén egy ketrecéhez láncolt emsemakákó szerepel, amelyet Bali egyik madárpiacán árulnak. A délkelet-ázsiai erdőkben társas életet élő majmok az élőhelyeik pusztulásával megművelt földekre merészkednek, ahol gyakran lelövik őket, a kölyköket pedig háziállatként vagy kísérleti állatként értékesítik, esetleg állatkertbe kerülnek.
A városi vadvilág kategória nyertese az orosz-amerikai Alex Badyaev, az Arizonai Egyetem ökológus professzora, aki egy nap azt vette észre, hogy egy helyi királygébicsféle a kutatóállomás udvarában rakott fészket. A madárfaj vándorlási útvonalába eső élőhelyek a klímaváltozás hatásai miatt egyre csökkennek, így az egyedeknek a Sziklás-hegység hasadékai és kanyonjai helyett alternatív helyszíneket kell keresniük a fészekrakásra.
Az idei verseny díjazott és helyezett fotóit itt lehet átböngészni.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
