Kiknél alakul ki a COVID-19 akár hónapokig tartó, elhúzódó változata?
Átlagosan húszból egy embert érint a COVID-19 legalább nyolc hétig tartó, elhúzódó változata – derült ki a King’s College publikálás előtt álló tanulmányából, amelyet a BBC ismertetett.
A kutatók célja az volt, hogy valamiféle extra figyelmeztető rendszerrel azonosíthassák azokat a betegeket, akiknek több figyelemre, a betegség kezdeti szakaszában gondosabb kezelésre, utána pedig hosszú rehabilitációra van szükségük.
Ehhez a COVID-tüneteket rögzítő brit mobilalkalmazásba beözönlő adatokat vizsgálták olyan mintázatokat keresve, amelyek megjósolhatják, kinél alakul ki a SARS-CoV-2 okozta betegség elhúzódó változata. A hosszú COVID-nak kitett személyek megtalálására algoritmust írtak, ami nem lett tökéletes: az elhúzódó betegségre hajlamos emberek 69 százalékát találta meg, miközben a betegségen gyorsan átesők körülbelül negyedénél fals pozitív találatot adott.
Kockázati tényezők
A hosszan tartó koronavírus-betegség kockázatát egyebek mellett növeli az idős kor, az asztma, a túlsúly, illetve nőknél is gyakrabban fordul elő, de ennyire nem egyszerű a helyzet: a kutatók azt találták, hogy ha a betegség első hetében egyszerre több mint ötfajta tünet jelentkezik, az az egyik legfőbb kockázati tényező – mondta Claire Steves orvoskutató, a tanulmány egyik szerzője. Aki például köhögött, fáradt volt, fájt a feje, ment a hasa, és a szaglását is elvesztette, annál nagyobb eséllyel maradt tartós a betegség.
A kockázat a korral párhuzamosan is növekedik, különösen ötven év fölött. És miközben a súlyos, illetve halálos koronavírus-betegség inkább a férfiakat fenyegeti, az elhúzódó változat gyakrabban sújtja a nőket. Az alapbetegségek közül csak az asztmával és a tüdőbetegségekkel mutatott összefüggést az elhúzódó COVID-ra való hajlam.
Mint egy gyulladásos góc
Az elhúzódó COVID-19 tünetei jelentősen eltérhetnek a különböző betegeknél, de az egyik közös pont az ólmos fáradtság.
A 48 éves Vicky Bourne-nál márciusban lázzal és enyhe köhögéssel kezdődött a betegség, ami eléggé megszokott. Később azonban oxigénpótlásra szorult (igaz, kórházi ápolásra nem), ráadásul a betegsége még októberben is jelentősen éreztette hatásait. Bár alapvetően javulgat az állapota, tartósan megváltozott a látása, hullámokban kiújulnak a súlyosabb tünetei, és egy kutyasétáltatás annyira kifárasztja, hogy nem tud közben beszélgetni is.
Mint a BBC-nek elmondta, két héttel ezelőtt például furcsa módon újra elvesztette a szaglását és az ízlelését, és ízületi fájdalmai is rendszeresen jelentkeznek. Bourne szerint olyan, mintha gyulladásos góc lenne a szervezetében, és az okozna újra és újra kellemetlen tüneteket.
A tanulmányban közölt becslés szerint minden hetedik embernél legalább 4 hétig, minden huszadiknál legalább 8 hétig tart a betegség, és 45-ből egy emberre jellemző a legalább 12 hétig tartó változat.
A kutatás vezetője, Tim Spector szerint a világjárvány kezelésében komolyan számításba kell venni – az elkerülhető halálesetek mellett – azt is, hogy kiknél alakul ki a hónapokig tartó COVID-19.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: