Túlélted a világjárványt és a klímaváltozást? Várd meg a 2068-as aszteroidabecsapódást!

2020.11.02. · tudomány

Kényelmetlenül közel kerülhet a Földhöz 2068-ban a káosz egyiptomi istenéről, Apóphiszról elnevezett aszteroida – derült ki egy új jelentésből. Az új adatok szerint a Földet 2029-ben is megközelítő 99942 Apophis kisbolygó felgyorsul és pályát is módosít a következő évtizedekben, mégpedig a Jarkovszkij-hatás nevű jelenség következtében.

A hawaii Subaru teleszkóppal végzett idei megfigyelések elég adatot szolgáltattak ahhoz, hogy feltáruljon az Apophis pályáját befolyásoló Jarkovszkij-hatás – közölte Dave Tholen csillagász a Hawaii Egyetemről. A megfigyelésből származó információk arra utalnak, hogy az aszteroida évente mintegy 170 méterrel arrébb sodródik a tisztán gravitációs keringési pályától, ami elég nagy eltérés ahhoz, hogy 2068-ban akár becsapódás is történhessen.

Tholen és csapata 2004-ben fedezte fel az égitestet, amely számításaik szerint 2029-ben is a Földhöz igen közel halad el. Szerencsére az új számítások szerint kilenc év múlva az évben nincs esély ütközésre, bár korábban erre is 2,7 százalék esélyt adtak, és emiatt a veszélyes égitesteket minősítő Torino-skálán az eddigi legmagasabb, 4-es fokozatot adták neki. A 2029. április 13-i találkozás a valóságban ennél kevésbé ígérkezik veszélyesnek, bár úgy tűnik, hogy az aszteroida a kommunikációs műholdak és a Föld között fog elhaladni,

szabad szemmel is jól láthatóan.

A NASA tavaly áprilisi modelljén a világoskék pöttyök jelzik a műholdakat.

photo_camera A NASA érvényes szcenáriója 2029. április 13-ra Illusztráció: NASA

A 2068-as ütközés lehetőségét kutatók korábban kizárták, az új megfigyelések szerint azonban – amelyekről Tholenék az Amerikai Csillagászok Szövetségének éves (online) gyűlésén számoltak be – a becsapódás lehetősége továbbra is fennáll. Tanulmányuk társszerzője a NASA Jet Propulsion Laboratory matematikus munkatársa, Davide Farnocchia.

De miért változtat röppályát az aszteroida? A Jarkovszkij-hatás lényege, hogy a Naprendszerben keringő kisbolygókra egyenlőtlenül hat a Nap energiája, így a termikus egyensúly fenntartása érdekében hő formájában bocsátják ki a többletenergia egy részét. Ez olyan erőhatást okoz, amely hosszú idő alatt felgyorsítja az égitest keringését, és némileg a pályáját is módosítja. A hatást mintegy száz évvel a teória megszületése után a 6489 Golevka aszteroidán végzett mérésekkel igazolták.

A NASA, akárcsak a többi űrügynökség, folyamatosan ellenőrzi a potenciálisan romboló égitesteket, illetve az őket érő, keringésipálya-módosító hatásokat. Ez különösen fontos az Apophishoz hasonló kisbolygóknál, amelyek a Földhöz kifejezetten közel mozognak.

2021-ben kerül sor a NASA DART (vagyis Double Asteroid Redirection Test) küldetésére, amikor próbaképpen eltérítik a Dydimos nevű aszteroida-holdat egy kicsi űrhajóval. Bár ez csak próbamenet, a júliusra tervezett küldetés remélhetőleg rengeteg adatot szolgáltat majd a tudósoknak arra az esetre, ha egy aszteroida tényleg becsapódási pályára áll – akár 2068-ban.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás
link Forrás