Lassan, de biztosan apró szigetekre esik szét Madagaszkár
Az a Madagaszkár, amit a rövid életű Benyovszky Móric a 18. század második felében lényegében gyarmatosított, belátható időn belül egészen másképp fog kinézni: egy új tanulmány szerint kisebb szigetekre esik szét.
Az Afrika keleti partja mentén, az Indiai-óceánban fekvő sziget a kréta korban, mintegy 88 millió évvel ezelőtt vált le Indiáról. A geológia közkedvelt kutatási témája jelenleg Afrika fokozatos kettéválása a Kelet-afrikai hasadékrendszer mentén: több tanulmány leírta már, hogyan jön majd létre új óceán a mostani szárazföld helyén, ahogy az Etiópia északi Afar régiójában mintegy 30 millió évvel ezelőtt kezdődött hasadás dél felé araszol.
A vulkanikus Afar-medence földtani érdekessége, hogy három egymástól távolodó lemez találkozásában fekszik. 2018 tavaszán felgyorsultak az események, amikor a heves esőzések után Kenyában óriási hasadék került felszínre, és ez újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy Afrika az elkövetkező néhány tízmillió évben kétfelé hasad, hiszen a tektonikai mozgások nem állnak le.
Amerikai, portugál és madagaszkári kutatók most emelték a tétet, és új tanulmányukban megmutatták, hogy az Afar régióban induló Kelet-afrikai hasadékrendszer nem csak Mozambikig, hanem annál délebbre, Madagaszkár szigetéig terjed; továbbá hogy a kontinens hasadása összetettebb folyamat, mint korábban hitték, és jobban megoszlik a hatása az egyes régiók között. A tanulmány szerint ennek a folyamatnak az egyik eredménye, hogy Madagaszkár, a világ negyedik legnagyobb szigete feldarabolódik.
A kutatás résztvevői az után jutottak ezekre a megállapításokra, hogy számítógépes modelleken futtattak át olyan friss GPS-információkat, amelyek Kelet-Afrika, Madagaszkár, illetve több indiai-óceáni sziget legapróbb felszíni mozgásait is nyomon követték. Az adatok megvilágították, hogy a Kelet-afrikai hasadékrendszer kiterjesztése egy mintegy 600 kilométer széles területet fed le, amely Kelet-Afrikától Madagaszkár egyes részeiig húzódik.
Madagaszkár két tektonikai lemezen ível át: északon a Szomáliai-lemezen, délen pedig a Lwandle-mikrolemezen fekszik. A tanulmány szerint Dél-Madagaszkár a Lwandle-mikrolemezzel együtt mozog, míg a sziget egyik keleti és közép-déli darabja a Szomáliai-lemezzel együtt vándorol. A sziget további részei ennél is kisebb és változatosabb formájú darabokra hullanak a számítógépes modellek szerint.
A tanulmány szerint a hasadás igen lassan, évente 7 milliméteres sebességgel zajlik, így legalább 5-10 millió évet kell várnunk, hogy Afrika térképe megváltozzon.
A 88 millió évvel ezelőtti izoláció következtében Madagaszkár élővilága egészen különleges: az ott található állat- és növényfajok 90 százaléka őshonos, sőt, az előforduló növényfajok 80 százaléka kizárólag Madagaszkáron él. Ennek is köszönhető, hogy a kutatók és az ökoturisták is előszeretettel keresik fel a szigetországot.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Lassan, de biztosan hasad ketté Afrika
Több kilométer hosszú repedés miatt omlott be nemrég egy autópálya Kenyában. A jelenség rávilágít arra, hogyan alakul Kelet-Afrika távoli jövője: még néhány tízmillió év, és beáramlik az óceán, Etiópia és Szomália egyes részeiből pedig sziget lesz.
Interaktív térképre vitték a Föld utolsó 750 millió évét
Egy amerikai paleontológus térképre tette, hogy az egyes földtörténeti korszakokban melyik település pontosan hol helyezkedett el. Tökéletes időtöltés, ha kíváncsi, merre volt 250 millió évvel ezelőtt Chicago, Fokváros vagy Prága.
3 milliárd éve egybefüggő víz borította a Földet egy új tanulmány szerint
Amerikai geológusok kőzetminták oxigénizotópjaiból következtettek arra, hogy a földi élet ma ismert kezdetekor szinte biztos nem voltak globális kiterjedésű szárazföldi területek, legfeljebb mikrokontinensek emelkedtek ki a világóceánból.