Az a Madagaszkár, amit a rövid életű Benyovszky Móric a 18. század második felében lényegében gyarmatosított, belátható időn belül egészen másképp fog kinézni: egy új tanulmány szerint kisebb szigetekre esik szét.

Az Afrika keleti partja mentén, az Indiai-óceánban fekvő sziget a kréta korban, mintegy 88 millió évvel ezelőtt vált le Indiáról. A geológia közkedvelt kutatási témája jelenleg Afrika fokozatos kettéválása a Kelet-afrikai hasadékrendszer mentén: több tanulmány leírta már, hogyan jön majd létre új óceán a mostani szárazföld helyén, ahogy az Etiópia északi Afar régiójában mintegy 30 millió évvel ezelőtt kezdődött hasadás dél felé araszol.

A vulkanikus Afar-medence földtani érdekessége, hogy három egymástól távolodó lemez találkozásában fekszik. 2018 tavaszán felgyorsultak az események, amikor a heves esőzések után Kenyában óriási hasadék került felszínre, és ez újabb bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy Afrika az elkövetkező néhány tízmillió évben kétfelé hasad, hiszen a tektonikai mozgások nem állnak le.

Amerikai, portugál és madagaszkári kutatók most emelték a tétet, és új tanulmányukban megmutatták, hogy az Afar régióban induló Kelet-afrikai hasadékrendszer nem csak Mozambikig, hanem annál délebbre, Madagaszkár szigetéig terjed; továbbá hogy a kontinens hasadása összetettebb folyamat, mint korábban hitték, és jobban megoszlik a hatása az egyes régiók között. A tanulmány szerint ennek a folyamatnak az egyik eredménye, hogy Madagaszkár, a világ negyedik legnagyobb szigete feldarabolódik.

A kutatás résztvevői az után jutottak ezekre a megállapításokra, hogy számítógépes modelleken futtattak át olyan friss GPS-információkat, amelyek Kelet-Afrika, Madagaszkár, illetve több indiai-óceáni sziget legapróbb felszíni mozgásait is nyomon követték. Az adatok megvilágították, hogy a Kelet-afrikai hasadékrendszer kiterjesztése egy mintegy 600 kilométer széles területet fed le, amely Kelet-Afrikától Madagaszkár egyes részeiig húzódik.

Madagaszkár két tektonikai lemezen ível át: északon a Szomáliai-lemezen, délen pedig a Lwandle-mikrolemezen fekszik. A tanulmány szerint Dél-Madagaszkár a Lwandle-mikrolemezzel együtt mozog, míg a sziget egyik keleti és közép-déli darabja a Szomáliai-lemezzel együtt vándorol. A sziget további részei ennél is kisebb és változatosabb formájú darabokra hullanak a számítógépes modellek szerint.

A tanulmány szerint a hasadás igen lassan, évente 7 milliméteres sebességgel zajlik, így legalább 5-10 millió évet kell várnunk, hogy Afrika térképe megváltozzon.

A 88 millió évvel ezelőtti izoláció következtében Madagaszkár élővilága egészen különleges: az ott található állat- és növényfajok 90 százaléka őshonos, sőt, az előforduló növényfajok 80 százaléka kizárólag Madagaszkáron él. Ennek is köszönhető, hogy a kutatók és az ökoturisták is előszeretettel keresik fel a szigetországot.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: