Egy orosz kutatócsoport eddig ismeretlen ásványfajtát fedezett fel a Kamcsatka-félszigeti Tolbacsik vulkán közelében. Az élénk türkizkék színű kristályos anyagot az ásványt felfedező kutatócsoport petrovitnak nevezte el.

A Szentpétervári Állami Egyetem kutatóinak tanulmánya szerint a petrovit (Na₁₀CaCu₂(SO₄)₈) egy újfajta szulfát-ásvány, amelyet a Tolbacsik kitörésének második kúpján fedeztek föl. Az ásvány táblázatos kristályok gömb alakú aggregátumaként, jellemzően gázos zárványokkal jelenik meg a természetben, maximum 0,2 milliméteres nagyságban.

A Tolbacsik tűzhányó kitörései több ezer évre nyúlnak vissza, de (emberi léptékkel mérve) nem különösebben aktív. Az elmúlt évtizedekben két jelentősebb kitörési periódusa volt:: az 1975-1976-ig tartó, úgynevezett nagy tolbacsiki hasadékkitörés, illetve egy kisebb kitöréssorozat 2012 és 2013 között.

A kitörések számos kúpot téptek a vulkanikus komplexumba, így megnyíltak az addig elérhetetlen sziklás rétegek. Azóta kiderült, hogy a furamolák (a földkérgi nyílások, amiken keresztül a több száz Celsius-fokos gőzök és gázok a felszínre törnek) hozzájárultak a sziklás rétegek gazdag ásványképződéséhez: a Tobalcsik nagyjából 130, csak ezen a helyen előforduló ásványt alakított ki.

A friss tanulmány alapjául szolgáló petrovitot 2000-ben fedezték föl, vagyis még az 1975-ös kitörésből származhatott. A mintákat akkor félretették egy későbbi analízishez. Azóta rájöttek, hogy a petrovit kristályszerkezetéhez foghatót korábban csak nagyon keveset láttunk. A petrovit kristályszerkezetében lévő rézatomhoz szokatlan elrendezésben kapcsolódik hét oxigénatom. Ilyet korábban csak a saranchinaite nevű ásványnál figyeltek meg, amit ugyancsak a Szentpétervári Állami Egyetem kutatói azonosítottak.

Az oxigén, a nátrium, a kén és a réz szokatlan kombinációja alapján az ásványt felfedező kutatócsoport feltételezi, hogy a petrovitnak fontos alkalmazási területei lehetnek az anyagkutatásban, az eredményeket pedig felhasználhatják elektronikus eszközök és új típusú akkumulátorok fejlesztése során.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Izlandon 800 év után készül kitörni a magma a felszín alól

Qubit.hu tudomány 2020. április 12.

800 éves nyugalom után fokozódó vulkanikus tevékenységet figyeltek meg az izlandi Reykjanes-félszigeten.

Aranyhaj lepte el Hawaiit a Kilauea kitörése miatt

Dippold Ádám tudomány 2018. június 20.

A hosszú, szőke hajszálakra hasonló anyagot az őslakosok Pelé tűzistennő hajának nevezik. Valójában vékony üvegszálakról van szó, amelyeket a szél egész messzire is eljuttathat a kitörés helyszínétől, az ivóvízbe jutva pedig a helyiek egészségére is veszélyt jelenthetnek.

Üvegesre pirította egy áldozata agyát a Vezúv Herculaneumban

Dippold Ádám tudomány 2020. január 23.

Egy nápolyi régészcsoport szerint az 520 Celsius-fokos forró hamu hatására az egyik áldozat agyszövete üvegszerű anyaggá alakult, erre korábban sosem láttak példát. Jó hír, hogy a férfi valószínűleg átaludta a katasztrófát.