Látótávolságon belül vannak a hatásos vakcinák

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Ismét jelentkezik a Budapest Science Meetup koronavírus járvány alatti különkiadása, a Karanténnapló. Ebben az epizódban Varga Mátéval, az ELTE TTK Genetikai Tanszékének docensével beszéljük át az elmúlt hónap fontosabb fejleményeit, köztük az első hatásos vakcinák bejelentését.

  • Áttekintjük, hogy áll a járvány második hulláma nemzetközi és közép-európai összehasonlításban.
  • Varga Máté elmagyarázza, miért valószínűtlen, hogy az új koronavírus 2019. novembere előtt bárhol, különösen Európában felbukkant volna.
  • Megnézzük, hogy javíthatja-e az új koronavírus terjedését az év elején létrejött D614G mutáció egy új kutatás alapján (spoiler: lehet, de még nem biztos)
  • Kitérünk az elhúzódó COVID vagy „long COVID” tünetegyüttesre, amely nagyban hasonlít a posztvirális fáradtság szindrómára.
  • Ismertetünk egy tanulmányt, amely szerint a súlyos COVID-19 megbetegedésekért valószínűleg többnyire nem a citokinvihar szindróma felelős.
  • Röviden áttekintjük, hogy mi is az a mRNS technológia, amin a Pfizer-BioNTech és a Moderna oltása alapszik és aminek kifejlesztésében Karikó Katalin magyar biokémikusnak fontos szerepe volt.
  • Részletesen elmondjuk, mi derült ki a Pfizer-BioNTech és a Moderna vakcináinak hatásosságáról és mi eddig az egyetlen fontos különbség az ugyanazt a technológiát használó oltások közt. Nagyon röviden: a klinikai vizsgálati eredmények alapján mindkét oltás esetén 95 százalék körüli hatásossággal és enyhe-minimális mellékhatásokkal lehet számolni. (a ma reggeli bejelentés szerint szintén hatásos AstraZeneca-oltásról nem esett szó az epizódban)

Az első hatásos vakcinákról szóló beszélgetéshez pedig tökéletesen passzol a korábbi epizódunk, melyben Varga Máté Krekó Péterrel, a Political Capital ügyvezető igazgatójával és az ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Karának adjunktusával készített interjút (25:13-tól kezdődik) az oltásellenességről, vírustagadásról és arról, hogyan lehetne ez ellen tenni a tudománykommunikáció eszközeivel: