Az amerikai gyógyszerfelügyelet az óvodás gyerekeknek szóló oltás engedélyeztetését fontolgatja, ezzel nagy terhet vennének le a szülők válláról. Várhatóan még ebben a hónapban eldől, hogy megkaphatják-e a vakcinát, ha igen, a gyerekek Pfizert kaphatnak majd.
Villámgyorsan terjed az omikron Izraelben, ezért a 60 év felettiek, a krónikus betegek és az egészségügyi dolgozók megkaphatják a negyedik oltást is. Az ország lakosságának 60 százaléka számít eddig teljesen oltottnak, de sokan nem kérték már a harmadik dózist sem.
Több országban már oltják az 5-11 éves korosztályt: az Egyesült Államokban eddig közel 10 százalékuk kapta meg a Pfizer vakcináját, Kínában június eleje óta 3 éves kortól elérhető a Sinopharm és a Sinovac, míg Kubában már a kétévesek is megkaphatják a helyi fejlesztésű vakcinát. Magyarország az Európai Gyógyszerügynökség engedélyére vár.
Hétfőn elkezdték az 5 és 11 év közöttiek oltását Izraelben, ahol a fertőzések feléért a kisgyerekek felelnek, és ahol már több mint egy hónapja túlvannak a nálunk most tomboló negyedik hullámon. Miközben a vakcinák hatékonysága egyre csökken, az izraeli tapasztalatok szerint az emlékeztető oltások csodákra képesek.
A Merck után a Pfizer is megállapodott az ENSZ gyógyszerterítésre szakosodott nonprofit szervezetével. A Covid által egyik legjobban sújtott ország, Brazília mindkét egyezségből kimaradt.
Kevés Magyarországhoz hasonló ország van, az elérhető vakcinák sokszínűségét tekintve mindenképp, így az olyan adatsor is ritka, amelyben a Pfizer, az AstraZeneca, a Szputnyik V és a Sinopharm oltásokat hasonlítják össze. Most egy ilyen érkezett Mongóliából, kevés meglepetéssel, de annál szembetűnőbb különbségekkel.
A tesztek során egy széles körben használt HIV-gyógyszerrel kombinálva bizonyult hatásosnak a készítmény.
A CDC legutóbb közzétett adatai alapján az Egyesült Államokban engedélyezett vakcinák, vagyis a Moderna mellett a Pfizer és a Janssen átlagosan tizenegyedjére csökkentették augusztusban a vírus miatti halálozást, és közel hatodára a megfertőződés esélyét.
A fiatalabb gyerekek korosztályában is hatásosnak és biztonságosnak bizonyult a Pfizer-BioNTech által gyártott covid-vakcina, ráadásul csak harmadannyi hatóanyag kell nekik ugyanolyan erős antitestszint eléréséhez, mint a kamaszoknak és fiatal felnőtteknek.
A most folyó klinikai vizsgálatok alapján jó esély van arra, hogy néhány év múlva egyetlen oltástípussal védettséget szerezzünk nemcsak a koronavírus, hanem az influenza és más légúti fertőző betegségek ellen is.
Mennyire veszélyes a legújabb fertőzéseket okozó delta variáns? Mennyire hatásosak ellene az oltások, és mindenképpen szükség van-e harmadik adag vakcinára? Milyen egyéb intézkedések jöhetnek szóba, amikor ismét tömegesen kényszerülünk a vírus terjedésének kedvező zárt terekbe?
Egy Angliában bejegyzett marketingvállalat bangladesi és pakisztáni felhasználói fiókokon keresztül azt terjesztette, hogy az emberek csimpánzzá változnak az AstraZeneca oltásától. A hálózat francia és német influenszerekkel is felvette a kapcsolatot, és a Pfizer vakcinájáról is azt terjesztette, hogy nem biztonságos.
Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.
Veszélyesnek tartja a találomra összemixelt vakcinakoktélokat a WHO vezető tudósa. Csakhogy az egyes vakcinák közötti váltás sok szakértő szerint nemhogy biztonságos, de hatékonyabb is lehet, mint két dózis ugyanazon cég termékéből. Az biztos, hogy nem mindegy, ki mit kever mivel.
A korábban negatívnak mért jelentkezők 12 százalékánál nem talált ellenanyagot a Semmelweis Egyetem által használt eszköz sem. A Sinopharmmal oltottak körében 16 százalék ez az arány. Elsősorban hatvan év fölöttiek érintettek.
Forradalmi kutatásból derült ki, hogy az mRNS-vakcinák hatására létrejövő immunsejtek aktivitása az oltás után több hónappal sem csökken. Azoknak sem lesz szükségük emlékeztető oltásra, akik nem estek át a fertőzésen, hacsak nem lesznek a mostaniaktól jelentősen eltérő koronavírus-változatok.
A korábbiaknál fertőzőbb változat miatt Nagy-Britanniában egy hónappal elhalasztották a teljes nyitást, Oroszországban számos helyen kötelezővé tették az oltást, Kínában pedig néhány helyen visszahozták a másfél évvel ezelőtt Vuhanban bevezetett szigorú karantént.
Mikrocsip és luciferáz helyett olyanokat találunk a Pfizer vakcinájában, mint szacharóz, koleszterin vagy dinátrium-hidrogén-foszfát-dihidrát. De mire jók ezek egy világjárványt okozó vírus ellen?
Argentína, Magyarország vagy Szenegál járt jobban a Sinopharmmal? Dél-Afrika vagy az EU fizet többet egy adag AstraZenecáért? Drágának számít a Moderna nemzetközi összehasonlításban? Megnéztük, mennyit fizetnek az egyes országok a koronavírus elleni oltások egy-egy dózisáért.
Az Egyesült Királyságban nem 3, nem 5, hanem 12 hetet várnak az oltás két adagja között. Először vizsgálták meg, milyen hatással van a hosszabb kihagyás az antitestek és a T-sejtek számára a legidősebbek körében. Kiderült, hogy nemcsak a vakcinák szűkössége miatt lehet helyes a brit stratégia.
Ez azt is jelenti, hogy óriási csúsztatás azt állítani, hogy a beoltottak is fertőznek, márpedig ez a nem-konteós oltásellenesek egyik legtöbbet hangoztatott érve.
Az oltásra jogosultak 81 százaléka megkapta már a vakcinát, ezért a 16 éven aluliak beoltásának engedélyezésére várnak Izraelben. Május 23-ától pedig Tel-Aviv lehet a világ turistaközpontja.
A Birminghami Egyetem kutatói azt találták, hogy a 80 év fölöttiekben az AstraZeneca erősebb sejtes immunválaszt vált ki, míg az antitestes reakció egy kicsit erősebb a Pfizernél. Továbbá érdemes sokat várni a két vakcinaadag között.
Dobogós a Pfizer és a Szputnyik-V.
Megkaptad már a koronavírus elleni védőoltást? Ha igen, melyik vakcinával oltottak? Nem reprezentatív felmérésünkben azt vizsgáljuk, hogy milyen vakcina jutott a Qubit olvasóinak: amerikai, német, orosz, vagy kínai?
Az oltópontokon előfordul, hogy elutasítják a szoptató anyákat, így vannak, akik az oltás érdekében eltitkolják, hogy szoptatnak. Magyarországon napokon belül lazíthatnak a várandósok és a szoptató anyák oltási protokollján. A változás időszerű, mert egyelőre nem sok minden védi a fertőzéstől az anyákat a szülés környékén.
A koronavírusnak folyamatosan kitett kaliforniai egészségügyi dolgozókat oltás közben és után rendszeresen tesztelték. Kiderült, hogy a Pfizer és a Moderna vakcinái a második adag után két héttel már csaknem teljes körűen védték őket attól, hogy elkapják a vírust. Az oltás tehát a való életben is bizonyított.
Meddig tart a védettség? Beoltassa-e magát, aki már átesett a fertőzésen? Autoimmun betegségek esetén be lehet adni a vakcinát? Kitolható-e a két oltás közötti idő? Az mRNS-alapú oltóanyagok technológiájának szabadalmaztatója kedd este online előadáson válaszolt a közönség kérdéseire.
A hétvégére tervezett oltási akció látványos fiaskója ellenére Magyarország EU-s viszonylatban kimondottan jól teljesít, és a rendelkezésre álló adatok szerint a keleti vakcinákkal sincsenek gondok. De mi a helyzet az egyes oltóanyagok hatásosságával, az oltások időzítésével és a gyerekekkel?
A szigorú járványintézkedéseket ellenzők Mekkája lehetne Szerbia: kocsmák, boltok, mozik nyitva, a meglehetősen laza szabályokat sem sokan tartják be, de az oltási folyamat eddig sosem látott szervezettséggel zajlik. A sikersztori szépséghibája, hogy a fertőzésszámok az egekben vannak, de a halálozási ráta annyira alacsony, hogy az már statisztikai anomáliának, sőt adatkozmetikázásnak tűnik.
Sokan úgy vélik, hogy ha a világ nagy gyógyszergyárai átállnának a Pfizer és a Moderna vakcináinak gyártására, egy csapásra megoldódna a vakcinahiány. Csakhogy az oltóanyag előállítása rengeteg időt, szakértelmet és speciális eszközt igényel, amelyeket képtelenség egyik napról a másikra előteremteni, és akkor még nem beszéltünk a különféle összetevők előállítási és beszerzési nehézségeiről.
Az mRNA-1273-tól a ZF2001-ig: táblázatban gyűjtöttünk össze minden tudnivalót azokról a koronavírus elleni vakcinákról, amelyek magyarországi felhasználása már zajlik vagy később szóba jöhet.
Több mint húszezren válaszoltak kérdésünkre, hogy melyik vakcinával oltatnák be magukat, ha ők dönthetnének. A Pfizer oltóanyaga az összes lehetséges válaszra beérkezett szavazat 52 százalékát, az orosz Szputnyik 7, a kínai Sinopharm vakcinája mindössze 1 százalékot kapott.
A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.
A Pfizer és a Moderna klinikai tesztjeinek adatsorából részletesen tudható, milyen arányban jelentkeztek a védőoltás különböző, enyhe mellékhatásai, de az orosz Szputnyik V-ről csak önkéntes beszámolókból vannak információink. Néhány súlyos esettől eltekintve legfeljebb enyhe lázra, fejfájásra vagy egy kis hidegrázásra lehet számítani a vakcina beadása után.
A nagy gyógyszercégeknek egy év alatt sikerült a bravúr, kifejlesztették a koronavírus ellen hatásos oltóanyagot. A dolog ezzel el is dőlt, lehet menni a kasszához – mondhatnák a részvényesek, de a helyzet szokás szerint ennél jóval árnyaltabb. Számos tényezőn áll vagy bukik, hogy a csodavakcina milyen sokáig és mennyi profitot fial a gyártóknak. Annyi biztos, hogy aki Modernát vett az év elején, nem járt rosszul.
Mennyire bizonyultak hatásosnak a kísérletekben az eddigi vakcinajelöltek? Milyen elven működnek? Hány fokon kell tárolni őket? Hány adagot rendelt belőlük a magyar kormány? Táblázatban vetettük össze az egyes oltóanyagokat, és közérthető ábrákon mutatjuk be a két fő aspiráns működési elvét.
A Science Meetup videós különkiadása, a Karanténnapló legújabb epizódjában más tudományos fejlemények mellett az első, klinikai vizsgálatok által bizonyítottan hatásos vakcinákról esik szó.
Ez jobb eredmény az előzetesen jelentett 90 százaléknál és a Moderna 94,5 százalékánál is – az orosz vakcináról nem is beszélve. Komoly mellékhatásról senki sem számolt be, így decemberben már meg is kaphatja az engedélyt az első koronavírus-vakcina.
A világ most a Pfizer és a BioNTech 90, illetve a Moderna 94,5 százalékos hatékonyságú vakcinájára figyel, miközben fél szemmel Oroszország és Kína irányába is tekintget. De mit jelentenek ezek a százalékok, és mikor alakul ki nyájimmunitás? Melyik oltásból vásárol be Magyarország, és mi az a vakcina-nacionalizmus?
A rajzot évek óta használják a demencia felismerésére, de az új kísérletben az AI 70 százalékos pontossággal és hét évvel korábban tudta kimutatni a betegséget, mint az orvosok. Az algoritmus egy 1948 óta zajló amerikai kutatás adatain tanult.
Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.
Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.
Az amerikai kormány eddig is valóságos pénzesőt zúdított a gyógyszercégekre a COVID-19 elleni oltás reményében, de ilyen nagy üzlet még nem köttetett. A Pfizernek és a BioNTechnek 100 millió vakcinát kell leszállítania.
2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.
Bár csak 2020-ban jár le az első potencianövelő gyógyszer szabadalmi joga, a Viagrát gyártó Pfizer két céggel megállapodott a szer generikumként való felhasználásáról, így december 11-től igazi verseny alakul ki a szildenafilpiacon.