pfizer

Kell harmadik oltás?

Augusztus 1-től Magyarországon is megkaphatják a harmadik adag vakcinát azok, akiket legalább négy hónapja beoltottak a másodikkal. Csakhogy a vakcinamixek hatékonysága elég adat hiányában egyelőre kérdéses, és az NNK eljárásrendje, amely a vektorvakcinák önmagukkal való mixelésén kívül minden oltás keverését ajánlja minden mással, nagyrészt a háziorvosokra hárítja a felelősséget.

Sörre bor: bármikor. Na de Sinovacra Pfizer?

Veszélyesnek tartja a találomra összemixelt vakcinakoktélokat a WHO vezető tudósa. Csakhogy az egyes vakcinák közötti váltás sok szakértő szerint nemhogy biztonságos, de hatékonyabb is lehet, mint két dózis ugyanazon cég termékéből. Az biztos, hogy nem mindegy, ki mit kever mivel.

„Ennyire jól szervezett dolog ebben az országban még nem volt” – Szerbiában nyitva a kocsmák, pörögnek az oltóközpontok

A szigorú járványintézkedéseket ellenzők Mekkája lehetne Szerbia: kocsmák, boltok, mozik nyitva, a meglehetősen laza szabályokat sem sokan tartják be, de az oltási folyamat eddig sosem látott szervezettséggel zajlik. A sikersztori szépséghibája, hogy a fertőzésszámok az egekben vannak, de a halálozási ráta annyira alacsony, hogy az már statisztikai anomáliának, sőt adatkozmetikázásnak tűnik.

Miért nincs elég vakcina?

Sokan úgy vélik, hogy ha a világ nagy gyógyszergyárai átállnának a Pfizer és a Moderna vakcináinak gyártására, egy csapásra megoldódna a vakcinahiány. Csakhogy az oltóanyag előállítása rengeteg időt, szakértelmet és speciális eszközt igényel, amelyeket képtelenség egyik napról a másikra előteremteni, és akkor még nem beszéltünk a különféle összetevők előállítási és beszerzési nehézségeiről.

Hogy sikerült csodát művelni és kevesebb mint egy év alatt kifejleszteni a vakcinát a koronavírus ellen?

A koronavírusokról az évek során összegyűjtött tapasztalatok, a vakcinafejlesztésbe öntött dollármilliárdok, a kutatók globális együttműködése, valamint a géntechnológia, a mesterséges intelligencia és az mRNS-alapú vakcinaelőállítási technológia mind-mind hozzájárult ahhoz, hogy a történelemben eddig soha nem látott módon, kevesebb mint egy év alatt sikerült kifejleszteni és engedélyeztetni a SARS-CoV-2 elleni oltóanyagokat.

Milyen mellékhatásai vannak a nyugati vakcináknak? És az orosznak?

A Pfizer és a Moderna klinikai tesztjeinek adatsorából részletesen tudható, milyen arányban jelentkeztek a védőoltás különböző, enyhe mellékhatásai, de az orosz Szputnyik V-ről csak önkéntes beszámolókból vannak információink. Néhány súlyos esettől eltekintve legfeljebb enyhe lázra, fejfájásra vagy egy kis hidegrázásra lehet számítani a vakcina beadása után.

Biztosan bankot robbant, aki idejében bevásárolt a Pfizer és a Moderna részvényeiből?

A nagy gyógyszercégeknek egy év alatt sikerült a bravúr, kifejlesztették a koronavírus ellen hatásos oltóanyagot. A dolog ezzel el is dőlt, lehet menni a kasszához – mondhatnák a részvényesek, de a helyzet szokás szerint ennél jóval árnyaltabb. Számos tényezőn áll vagy bukik, hogy a csodavakcina milyen sokáig és mennyi profitot fial a gyártóknak. Annyi biztos, hogy aki Modernát vett az év elején, nem járt rosszul.

Hányat kell még aludni a vakcináig?

Az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca nemrég leállította, majd Nagy-Britanniában újraindította vakcinajelöltje harmadik fázisú tesztelését, miközben világszerte több mint százezer önkéntes részvételével zajlanak az amerikai, kínai, német és orosz kísérletek. Korábban úgy volt, hogy 2020 végére elkészülhet a biztonságos ellenszer, most viszont úgy tűnik, 2021 közepe előtt nem lesz tömegesen bevethető vakcina.

Már az év vége előtt megjelenhetnek az első engedélyezett koronavírus-vakcinák

Moderna, AstraZeneca, Pfizer: az elmúlt hetekben sorra jelentek meg a COVID-19 elleni vakcinák nagyobb embercsoportokon végzett klinikai vizsgálatainak eredményei, és úgy tűnik, a legígéretesebb oltások ki tudják váltani a kívánt immunválaszt a koronavírussal szemben. Kérdés, hogy sikerül-e eleget gyártani a vakcinából, és hogy mi lesz a makacs szkeptikus oltásellenesekkel.

Miért bukik el újra és újra az Alzheimer-kór elleni harc?

2050-re 100 millióan lesznek a világon, akik Alzheimer-kór okozta demenciában szenvednek, mégis siralmas a betegséget célzó gyógyszerkísérletek statisztikája,. A kudarcban közrejátszhat, hogy a kór szakemberek szerint már évtizedekkel azelőtt elkezdődhet, hogy megjelennének az első tünetek. Azért léteznek biztató új kutatási irányok.