Az Oxfordi Egyetem kutatói új, xenonos MRI eljárással mutattak ki rejtett tüdőkárosodást olyan koronavírus-fertőzésen átesett pácienseknél, akiknél a tünetek – látszólag megmagyarázhatatlanul – hónapokon át fennálltak.

Bár a vizsgálat igen szűk körű volt, mindössze 10 pácienst érintett, az új eljárás közülük minden érintettnél azonosította a több mint három hónapon át fennálló tünetek vélhető eredetét. Az alanyok leletei a hagyományos tüdőröntgen után nem mutattak eltérést, ám a xenongáz belégzésével végzett MRI már jelezte az eltéréseket.

Tüdőgyógyászok szerint rengeteget jelentene, ha kidolgoznák az eljárást, amellyel a tartósan fennálló tüdőkárosodást is azonosítani lehetne.

Mint Fergus Gleeson radiológusprofesszor, a kutatás vezetője elmondta, a vizsgálatba bevont 19 és 69 év közötti páciensek közül nyolcan panaszkodtak arra, hogy a koronavírus-fertőzés után három hónappal is fáradtak, és légszomjjal küzdenek. Egyikük sem szorult korábban nemhogy lélegeztetőgépre, de arra sem, hogy intenzív osztályon segítsék a felépülését. Közös volt bennük továbbá, hogy a hagyományos átvilágító eljárások nem találtak elváltozást a tüdejükben. A xenonos vizsgálat ugyanakkor kijelölte azokat a területeket a tüdőfelvételeken, ahol a levegő oxigénje nem áramlott akadálytalanul a vérbe.

A professzor, mint mondta, sejtette, hogy találnak valamiféle tüdőkárosodást, de ilyen szintű eredményre nem számított. Gleeson szerint a xenonnal felfedezett tüdőkárosodás lehet az egyik tényező az elhúzódó COVID-19 megbetegedések mögött.

Gleeson és kollégái most arra készülnek, hogy száz ember bevonásával azt is megvizsgálják, hogy azoknál is kimutathatóak-e a tüdő gyenge pontjai, akiket nem kezeltek kórházban, és nem is szenvedtek hasonlóan súlyos tünetektől. A tervezett kísérletbe minden korcsoportból igyekeznek koronavírus-fertőzötteket bevonni. A cél természetesen az, hogy kiderüljön, náluk is károsodik-e a tüdő, illetve hogy a károsodás mennyire bizonyul tartósnak.

Ha az eljövendő vizsgálat arra jut, hogy a rejtett tüdőkárosodás nemcsak a betegséget jobban megszenvedő időseknél, hanem a többi korcsoportba tartozó pácienseknél is fennáll, még azoknál is, akik nem keürültek kórházba, az jelentősen befolyásolhatja a járvány elleni védekezést.

A xenonos MRI-eljárást a Sheffieldi Egyetem kutatócsoportja dolgozta ki James Wild, mágneses rezonanciával foglalkozó fizikusprofesszor vezetésével. A sheffieldi kutatók szerint a diagnosztikai eljárás rendkívül érzékenynek bizonyult fibrózisos tüdőbetegségek kimutatásánál.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: