Dr. Fikció és a meleg neandervölgyiek képregényes kalandjai

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Yuval Noah Hararival 2015-ben ismerkedett meg a hazai olvasóközönség, amikor megjelent magyarul Sapiens - Az emberiség rövid története című könyve. Azóta két sikerkönyv is a piacra került az izraeli történésztől (Homo Deus, 21 lecke a 21. századra), amiket most egy érdekes kísérleti projekt követ. Harari mondanivalóját egy négyrészes, a Sapiens fejezeteihez igazodó képregényfolyamban kezdik el feldolgozni. 

Belgiumban a képregényeket kulturális tényezőnek tartják, szeretik őket és komoly erőforrásokat fordítanak arra, hogy ez a művészeti ág fejlődjön. Elég csak a lenyűgöző, több szintes, időszaki kiállításokat is szervező brüsszeli Comics Art Museumra vagy a közel százéves képregényes kultúrtörténetre gondolni, beleértve Tintint, Lucky Luke-ot (magyarul Talparaesett Tom), a Hupikék Törpikéket vagy akár Largo Winchet. Ebben a rendkívül színes és pezsgő közegben szocializálódott David Vandermeulen szövegíró és Daniel Casanave képregényrajzoló. Ők voltak azok, akik megkeresték Yuval Noah Hararit azzal a remek ötlettel, hogy adaptálják képregénnyé a Sapiens - Az emberiség rövid történetét. 

Az ismeretterjesztő képregények kicsiny világa 

A Sapiens - Rajzolt történelem, Az emberiség születése az ismeretterjesztő képregények sorába illeszkedik. Ezek célja – a szórakoztatás mellett –, hogy valamilyen társadalmi, történelmi, tudományos vagy vallásos tartalmat mutassanak be. Az elmúlt évtizedekben lassan itthon is önálló műfajjá nőttek a képregényeken belül, látható, bár nem túl erős közönséggel. Az elmúlt évek szuperhős-boomja pedig nem is tett túl jót ennek a képregényszegmensnek. Ismeretterjesztő képregények például

Az itthoni ismeretterjesztő képregények leginkább történelmi eseményekre fókuszálnak (egy-két életrajzi kiadványtól eltekintve), és jellemzően nem a képregénypiacon erősebben jelenlévő kiadók termékei. Feltehetően a rossz fordítású és minőségű DC és Marvel képregényekkel elárasztott magyar piac a specifikusabb vagy komolyabb témákat érintő ismeretterjesztő képregényekkel nem tud mit kezdeni. Egyik minőségi tartalmakkal próbálkozó hazai képregénykiadó sem merne belevágni olyan eleve kudarcra ítélt projektekbe, mint mondjuk a filozófiatörténettel foglalkozó Logicomix, a rendkívül intim és közben drámai hangvételű My Friend Dahmer, a baseballjátékos életét bemutató Clemente, a változatos tudományos témákat dialógusban megjelenített The Dialogues: Conversations about the Nature of the Universe vagy az Action Philoshopers

Az ismeretterjesztő képregény így megmarad a gyerekeknek szánt érdekesség skatulyájában. A Harari-féle Rajzolt történelem nyelvezetével és humorával látványosan nyit a tinédzser korosztály felé, de alapvetően nem ők a célközönség. Fontos hangsúlyozni, hogy az ismeretterjesztő képregények nem gyerekeknek készülnek elsősorban, azonban a képregény mint médium kiválóan alkalmas arra, hogy fiatalokkal is meg lehessen ismertetni egy-egy komplexebb tudományos témát.

Igaz, volt, aki vitatkozott ezzel az állítással. A tragikus sorsú képregény-forgatókönyvíró Cs. Horváth Tibort idézi Rubovszky Kálmán: „Mi a képregény? Epikai műfaj. Tehát nem képregény például a villanykörte feltalálásának képes feldolgozása, a francia történelem képes feldolgozása, és nem képregények a Jó Pajtásban közölt ismeretterjesztő feldolgozások. A bemutatott angol nyelvkönyv sem képregény, csak képregény-elemeket alkalmaz.” Érdekes, hogy Cs. Horváth Tiborról nemrég jelent meg egy életrajzi képregény

A Rajzolt történelem, bár olyan mélységekben nem tud az emberiség történetébe hatolni, ahogy azt az eredeti szöveg teszi, hűen követi a Sapiens felépítését, néha szóról szóra idézve azt, de ki is egészíti, színesíti, aktualizálja Harari eredeti munkáját. Az alkotók kiemeltek szórakoztató, figyelemfelkető epizódokat a Sapiensből, kicsit meggyúrták, majd valóban adaptálták őket, a szó lehető legjobb értelmében. Kicsit olyan a Rajzolt történelem, mint egy igazán jó zenei feldolgozás, amelyben a zenekar nemcsak eljátssza a dalt, hanem a saját képére is formálja azt. Így a Rajzolt történelem nem csupán az eredeti szöveg statikus átirata, hanem önálló mű, saját hanggal, attitűddel. A Sapiens nagyívű történelmi munka, a Rajzolt történelem pedig ennek dialógusokba ágyazott, egyszerűsített, de nem egyszerű átalakítása. 

Dialógusok és fiktív szereplők

Míg a magyar piacon a Rajzolt történelemhez legközelebb álló Képregényes világtörténet történelemtankönyvhöz hasonlóan lineáris, narráló módon mutatja be a világtörténelem eseményeit, Harainál a központi szerepet a különböző események körüli párbeszédek töltik be. Ez a forma nagy szabadságot nyújt. Sztorivá válik a cselekmény, emellett megteremti a szakmaiság hangulatát, játékossá válik az olvasási folyamat, és még vita kibontakozásához is segítséget nyújt. Mindehhez fiktív szereplőket alkottak, de találkozhatunk élő kutatókkal is.

Rögtön a képregény elején feltűnik Zoe, Harari unokahúga, amiből arra következtettem, hogy az adaptáció célcsoportját a tinédzserek képezik. Vele kezd el Harari beszélgetni az emberiség eredetéről, de Zoe egy idő után jelentőségét veszíti. Együtt meglátogatják Robin Dunbar professzort, aki borozgatás közben mutatja be az emberi faj speciális kommunikációs képességét, amivel képesek vagyunk hatalmas számban együttműködni (ez az együttműködési képesség tett minket a bolygó uralkodó fajává).  A fiktív szakértők közül fontos szerepet kap a biológus Szaraszvati professzor, Doktor Fikció – aki Armand Peugeot-val elmélkedik a fiktív entitások (márkák, cégek, vallások) hatásairól –, Lopez nyomozó, Prehisztorikus Cindy és Bill, vagy éppen a meleg neandervölgyiek. 

A képregényes forma az új karakterek bevonásán túl azt is lehetővé teszi, hogy olyan társadalmi kérdések is megjelenjenek, amelyekre a Sapiensben nem figyeltem fel. A homoszexualitás több módon is előkerül, humorral, a kellő helyen. Például a tűz megszelídítésének társadalmi hatásait egy meleg emberpár mutatja be. 

Egy komoly vita is lezajlik Harari, fiktív barátai és a hagyományosnak hívott családmodellt normának beállító Gipsz Jakab között. Míg Gipsz állítása szerint az „apa, anya, gyerek(ek)” családmodell a természetes, addig a nyíltan meleg Harari és társai azzal érvelnek, hogy ez a struktúra csak néhány évtizede lett a társadalmi működés része. Az emberiség több tízezer éves történetében még az „anya” és „apa” fogalmak sem voltak tisztázottak, hiszen a törzsközösségekben a nemzés folyamata után nem lehetett megállapítani, hogy valójában ki az apa, de nem is számított, hiszen az utódok felnevelése a közösség feladata volt. Persze a vita tárgya nem az, hogy az idealizált családmodell természetes-e (nem az), hanem hogy mennyire határozza meg most a társadalmunkat. (Sokkal inkább, mint amennyire valójában működőképes. Brazíliában például a gyerekek 50 százaléka nem ilyen családban nő fel). Gipsz Jakab reakciójából arra lehet következtetni, hogy Harari számtalanszor lefolytatta ezt a diskurzust. Nagyon kíváncsi vagyok, hogy a képregényes forma miatt tinédzserek érdeklődésére is joggal számot tartó könyv vajon felkelti-e politikai erők figyelmét a kritikai hangvételével, és lesz-e körülötte akkora botrány, mint például amit a Meseország mindenkié kiváltott.  

A viták mellett azonban a tudományos kétely is erőteljesen megjelenik a képregényben. Sok kérdés kapcsán merül fel, hogy nem rendelkezünk elég bizonyítékkal, hogy magabiztos állítást tehessünk, pusztán következtetni tudunk. Ez a kutatói és tudományos hozzáállás nagyban különbözik a Képregényes Világtörténetétől, ami nem engedi meg magának, hogy kételkedjen az állításaiban. A Rajzolt történelemben olvasó nem pusztán információkat kap, hanem tudományos szemléletmódot is, ami azt mondja, hogy most ennyit tudunk, erről van képünk, ebből ezt és ezt a következtetést próbálhatjuk levonni, de ez bármikor változhat. 

Kell-e nekem a képregény, ha olvastam a Sapienst?

Igen, a Rajzolt történelem mindenképp ajánlható annak is, aki olvasta az eredeti könyvet, hiszen a fiktív és valós szereplők bevonásával, a humorral, a történeteket kiválóan vizualizáló és alátámasztó grafikával önálló kötetként működik. Akik nem akarják elolvasni a Sapienst, de érdeklődnek az aktuális történelmi kutatási eredmények iránt, szeretnének róla vitázni egy társaságban, azoknak is ajánlható ez a rendkívül szórakoztató, érdekfeszítő, ismeretterjesztő olvasmány. Diákoknak erősen kritikai módon feldolgozott, ajánlott olvasmányként adnám fel történelemórákon, mivel szerintem Harari nagyon szeret vitatkozni, és hátha egyszer valamelyik tanuló találkozik vele egy konferencián.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

A szerző tanulásszervező, az Újpedagógia program alapítója és trénere. Korábbi cikkei a Qubiten itt olvashatók. 

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: