A pedagógusképzés során nem kötelező megtanulni a gyerekjogokat, és a diákokat sem ismertetik meg velük, a társadalomban pedig még mindig széles körben elfogadott nézet, hogy a gyereknek csak kötelességei lehetnek, jogai aligha. A Qubit által megkérdezett diákok és gyerekjogi szakértők szerint a tudatlanság miatt a tanárok nagy része nem kommunikál erőszakmentesen, és ennek a gyerekek isszák meg a levét.
Ma még kuriózumszámba megy, ha a szülők és a tanárok egyenrangú partnerként kezelik a gyerekeket. A Demokratikus Ifjúságért Alapítvány szombati kamaszkonferenciája a diákok szabadsághoz való joga mellett a klímaválságnak, a vegán életmódnak, egymás elfogadásának és a vita fontosságának is hangot adott.
Ingyen laptop, tankötelezettség 18 éves korig, megemelt tanári fizetések – sokat ígér oktatáspolitikai programjában az egyesült ellenzék, de nemcsak az a kérdés, hogy ebből mi válhatna valóra, hanem az is, hogy az ígéretek valóban átfogó reformot hoznának-e.
Az ellen, hogy a közoktatási intézmények legyenek a következő covidhullámok melegágyai, a szakértők szerint a hibrid oktatás bevezetése lenne a legjobb megoldás. Csakhogy a hazai iskolákban sem a módszertani tudás, sem a legalapvetőbb eszközök nem állnak ehhez rendelkezésre. A kormányzati oldalról a legkevésbé sem támogatott újításoktól pedig a pedagógusok, a szülők és a diákok is idegenkednek.
Miközben a legtöbb magyar iskolában még mindig a frontális oktatás az első számú pedagógiai bravúr és A kőszívű ember fiai a kötelező olvasmány, vannak szakemberek, akik szerint ha múltidézés helyett a hatékony oktatás lenne a cél, a sikerfilmek sikerpedagógiát teremthetnének.
Magyar, töri, matek, tesi, globnev. Egyáltalán mi az a globnev, és hogyan integrálható a hazai oktatási rendszerbe?
Mindenkinek ismerős családi karanténállapotokat rögzít sorozatán Gazsó Attila, akinek képeit Barack Obama fotósa a kedvencei közé választotta. A Nyugat-Magyarországon élő, Ausztriában dolgozó négygyermekes apa családi sorozatával tavaly két nemzetközi elismerést is elnyert.
Kásler Miklós, az ország oktatásügyért felelős minisztere karácsonyi köszöntőjében krisztusi parancsok szellemében tevékenykedő tanárokról és az ősi magyar hagyományok mentén kialakult kultúránk szellemében létrejövő iskolarendszerről beszélt. Hogy micsoda?
Megjelent magyarul Yuval Noah Harari sikerkönyve, a Sapiens képregény-adaptációja. A Rajzolt történelem nem csupán az eredeti szöveg statikus átirata, hanem önálló mű, saját hanggal, attitűddel, nyelvezettel és humorral. Az emberi történelem elejét feldolgozó első kötet látványosan nyit a tinédzser korosztály felé, de alapvetően nem nekik szól.
Milyen közegből nőtte ki magát a Rubik-kocka, milyen utat járt be, milyen popkulturális hatásai vannak, és mit gondol Rubik Ernő a kockáról és a pedagógiáról? Legalább három tanulságos könyvet lehetne írni a leghíresebb magyar találmányról, a feltaláló azonban deklaráltan rossz viszonyban van az írással, ami meg is látszik új könyvén, A mi kockánkon.
Az otthontanulás időszakában a tanárok erejükön felül teljesítettek, és közben számtalan egyéni megpróbáltatással szembesültek, csakhogy egy tanár nem ismerheti be, hogy problémákkal küzd, hiszen a szülők rábízták a gyereküket. A tanárszereppel társadalmi szinten egyszerűen nem összeegyeztethető az az állapot, hogy a tanár nincs jól. Pedig megesik, hogy nagyon nincs jól.
Robinson azok közé a szkeptikusok közé tartozott, akik szerint az iskola mint intézmény elavult, nem a 21. századi problémákra reagál, és nem azokra készíti fel a tanulókat. 70 évesen hunyt el Los Angelesben.
Az idei Edison100 válogatásban tanodák, cégek, informális csoportok, digitális kompetenciákat fejlesztő programok, civil szervezetek, de még gyerekétkeztetéssel foglalkozó vállalkozás is helyet kapott. Közönségszavazás útján keresik a legjobbat a témakörökre, földrajzi helyre és kompetenciákra szűrhető programok közül.
Egészen speciális kommunikációt és mentális állapotot igényel, hogy az ember egyedül ül egy szobában, és egy képernyőn keresztül próbálja a nézeteit közelebb hozni a többiekéhez. Kipróbáltuk a 2018 óta olajozottan működő városligeti Street Training internetes változatát, és levontuk a tanulságokat.
Az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb kérdése, hogy lehet-e most digitális fejlesztést rákényszeríteni a teljes tanártársadalomra, illetve hogy mindez milyen következményekkel és áldozatokkal fog járni. Az már biztos, hogy most nem jön jól a magyar közoktatást jellemző nagyfokú egyenlőtlenség.
Két Anne Frank-képregény is elérhető magyarul, az egyik művészeti alkotás, a másik inkább oktatási segédanyag. De hogyan működnek az egyik legnagyobb hatású holokauszttörténet képregényes adaptációi? Erről is szó esett a Képregénykönyvtár beszélgetésén, amelyre éppen a becsület napján került sor.
A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.
Magyarországon járt Stan Sakai, az egyedi stílusú Usagi képregénysorozat alkotója. Képregénykultúrában Magyarországon van némi lemaradás, de itthon is érezhetően nő az igény a minőségi munkák iránt. Attól azonban még messze vagyunk, hogy a minőségi képregényt oktatási eszközként is bevessék, pedig sokféleképpen segíthetné a tanulást.
Megváltozik-e a tanár szerepe, ha lemondunk az oktatással kapcsolatos mítoszokról? Milyen új oktatási módszerek hozzáférhetők máris a tanárok számára? Mi lehet a civilek szerepe az oktatásban? Egy házibulival felérő tudományos konferencián adtak választ a kérdésekre a Gólyában.
A nyomornegyedben kihelyezett számítógépekkel végzett kísérlete tette ismertté Sugata Mitra indiai oktatáskutatót. Jól felépített rendszerben kritizálja a hagyományos oktatás szerinte elavult struktúráit, az ő radikális megközelítésében még a tanár is kihagyható.
Miért elégedetlenek a pedagógusok? Miért beszélnek a szakma válságáról? És ami még fontosabb: milyen lehetőségeik maradtak, hogy jobb legyen nekik is, a gyerekeknek is?
A poroszos rendszer évtizedei után elképzelhetetlennek tűnik a demokratikus iskolai nevelés néhány alapelve, pedig ezek segíthetnének a tanítást a korszak kihívásaihoz igazítani. Nemrég konferenciát rendeztek a témában Budapesten.
Az iskolai bántalmazás, a bullying jelenségével sokszor nem tud mit kezdeni se a tanár, se a szülő, nem beszélve a gyerekekről. Gyakori kényszermegoldás, hogy kiemelik a bántalmazottat a közösségből, holott léteznek módszerek, amelyek ugyan idő- és empátiaigényesek, de a folyamat végén érett, konfliktuskezelésre képes gyerekeket kaphatunk.