Egészen speciális kommunikációt és mentális állapotot igényel, hogy az ember egyedül ül egy szobában, és egy képernyőn keresztül próbálja a nézeteit közelebb hozni a többiekéhez. Kipróbáltuk a 2018 óta olajozottan működő városligeti Street Training internetes változatát, és levontuk a tanulságokat.
Az elkövetkezendő időszak egyik legnagyobb kérdése, hogy lehet-e most digitális fejlesztést rákényszeríteni a teljes tanártársadalomra, illetve hogy mindez milyen következményekkel és áldozatokkal fog járni. Az már biztos, hogy most nem jön jól a magyar közoktatást jellemző nagyfokú egyenlőtlenség.
Két Anne Frank-képregény is elérhető magyarul, az egyik művészeti alkotás, a másik inkább oktatási segédanyag. De hogyan működnek az egyik legnagyobb hatású holokauszttörténet képregényes adaptációi? Erről is szó esett a Képregénykönyvtár beszélgetésén, amelyre éppen a becsület napján került sor.
A 10 éve indult Khan Academy pontgyűjtős, videós, önálló tanulást támogató platformja a gamifikációt használja a tanulók motiválására. Támogatók híján a magyar oldalon egyelőre sovány az átböngészhető anyag, és a hazai oktatás állapota is kérdésessé teszi, mennyire egészítheti ki ez a szolgáltatás az iskolai munkát.
Magyarországon járt Stan Sakai, az egyedi stílusú Usagi képregénysorozat alkotója. Képregénykultúrában Magyarországon van némi lemaradás, de itthon is érezhetően nő az igény a minőségi munkák iránt. Attól azonban még messze vagyunk, hogy a minőségi képregényt oktatási eszközként is bevessék, pedig sokféleképpen segíthetné a tanulást.
Megváltozik-e a tanár szerepe, ha lemondunk az oktatással kapcsolatos mítoszokról? Milyen új oktatási módszerek hozzáférhetők máris a tanárok számára? Mi lehet a civilek szerepe az oktatásban? Egy házibulival felérő tudományos konferencián adtak választ a kérdésekre a Gólyában.
A nyomornegyedben kihelyezett számítógépekkel végzett kísérlete tette ismertté Sugata Mitra indiai oktatáskutatót. Jól felépített rendszerben kritizálja a hagyományos oktatás szerinte elavult struktúráit, az ő radikális megközelítésében még a tanár is kihagyható.
Miért elégedetlenek a pedagógusok? Miért beszélnek a szakma válságáról? És ami még fontosabb: milyen lehetőségeik maradtak, hogy jobb legyen nekik is, a gyerekeknek is?
A poroszos rendszer évtizedei után elképzelhetetlennek tűnik a demokratikus iskolai nevelés néhány alapelve, pedig ezek segíthetnének a tanítást a korszak kihívásaihoz igazítani. Nemrég konferenciát rendeztek a témában Budapesten.
Az iskolai bántalmazás, a bullying jelenségével sokszor nem tud mit kezdeni se a tanár, se a szülő, nem beszélve a gyerekekről. Gyakori kényszermegoldás, hogy kiemelik a bántalmazottat a közösségből, holott léteznek módszerek, amelyek ugyan idő- és empátiaigényesek, de a folyamat végén érett, konfliktuskezelésre képes gyerekeket kaphatunk.