Magyar kutatók megfejtették, miért nem tanulnak meg a kutyák emberül

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Annak ellenére, hogy a kutyák hallása kiváló, mégsem figyelnek az egymástól egy beszédhangban eltérő szavak közötti különbségekre – állapította meg az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai kutatócsoportja a Royal Society Open Science folyóiratban szerdán megjelent tanulmányban.  

Az már eddig is ismert volt, hogy a kutyák meg tudják különböztetni a különböző beszédhangokat (például  a k, u, ty és az a hangokat) és vannak hasonlóságok a szavak idegi feldolgozásában kutyák és emberek között. A legtöbb kutya ennek ellenére csak kevés szót képes megtanulni élete során még akkor is, ha emberekkel együtt, emberi nyelvi környezetben él. Magyari Lilla, az ELTE posztdoktori kutatója és kollégái azt vizsgálták, hogy mennyire figyelnek a kutyák a beszédhangok közötti különbségekre, amikor szavakat hallgatnak.

Ahhoz, hogy ezt az hipotézist tesztelni tudják, a kutatók kifejlesztettek egy eljárást arra, hogy fájdalom- és beavatkozásmentesen mérni tudják éber, nem betanított, családi kutyák elektromos agyi aktivitását. A klinikumban és az alapkutatásban is gyakran használt módszer az elektroenkefalográfia (EEG), amit csillapított, alvó vagy éber, de betanított kutyákon is sikerrel alkalmaznak. A mostani kutatásban olyan éber kutyákat vizsgáltak, amelyek semmilyen tréningben nem vettek részt korábban.  

A kísérletet az idegtudományi laborban folytatták le, ahol a kutyák gazdáikkal együtt voltak jelen. Először a kutya szabadon mozoghatott a laborban, majd a kísérletvezetők megkérték a gazdát, hogy foglaljon helyet egy matracon, ahol a kutyája is mellé tud feküdni, mintha pihennének. 

EEG-vizsgálatForrás: ELTE Etológia Tanszék

Ezután a kísérletvezetők tapasszal rögzítették az elektródákat a kutya fejbőrén. Amikor az elektródák felkerültek, a kutyáknak szavakat játszottak le hangszórókból. A szavak között volt olyan instrukció, amit ismertek (például: „gyere”), volt az instrukciókhoz hasonló, de értelmetlen szó (például: „gyare”) és volt teljesen más értelmetlen szó is.

„Az elektroenkefalográfia nemcsak az agyi aktivitásra érzékeny, hanem az izommozgásokra is. Ezért fontos volt, hogy a kutyák a lehető legkevesebbet mozogjanak a kísérlet közben. Viszont kíváncsiak voltunk többféle kutya agyi aktivitására, nem csak olyanokéra, akiket meg tudnánk tanítani egyhelyben feküdni. Ezért döntöttünk úgy, hogy ahelyett, hogy egy tréningprogrammal betanítanánk a kutyákat, inkább csak egyszerűen megkérjük őket, hogy pihenjenek. Természetesen voltak olyan kutyák, akik nem hagyták, hogy elektródákat rakjunk a fejükre, de a kísérletből való kiesési ráta nem volt magasabb, mint a csecsemőkkel végzett EEG-kísérletekben. Számunkra is nagyon izgalmas volt annak megtanulása, hogyan tudunk egy biztonságos és nyugodt légkört teremteni a laborban a kutyák és a gazdáik számára” – idézi az etológia tanszék honlapja Magyari Lillát.

A kutyák agyi aktivitása azt mutatta, hogy a kutyaagy gyorsan megkülönböztette egymástól az ismert szavakat a nagyon különböző értelmetlen szavaktól már 200 milliszekundummal azután, hogy a kutyák meghallották a szavak kezdő hangjait. Ez a hatás hasonló a humán eredményekhez, amelyek szerint az emberi agy már a szavak kezdete után néhány száz milliszekundummal eltérően válaszol a jelentésteli és az értelmetlen szavakra. A kutyák agya ugyanakkor nem különböztette meg egymástól az általuk ismert szavakat azoktól az értelmetlen szavaktól, amelyek csak egy hangban különböztek. Ez az eredmény a 14 hónapos csecsemőkkel végzett vizsgálatok eredményeivel áll összhangban. A csecsemők ugyanis 14 és 20 hónapos kor között kezdik el hatékonyan feldolgozni a szavak fonetikai részleteit, ami elengedhetetlen feltétele annak, hogy a szókincsük kifejlődjön.

 „Azt gondoljuk, hogy a csecsemőkhöz hasonlóan a kutyáknál sem perceptuális korlátok állnak annak a hátterében, hogy az agyi aktivitásuk nem különbözteti meg az ismert a hasonló, de értelmetlen szavaktól. Inkább a figyelemmel kapcsolatos és a szófeldolgozáshoz kötődő folyamatokról lehet szó. A kutyák valószínűleg nem figyelnek a beszédhangok részleteire, amikor szavakat hallatnak. További kutatások tudnák felderíteni, hogy ez lehet-e az egyik oka annak, hogy a kutyák nem képesek egy nagyobb szókincs elsajátítására”  összegezte a kutatás konklúzióját Andics Attila, az MTA-ELTE Lendület Neuroetológiai Kutatócsoport vezető kutatója.

Az alábbi videó a tanulmány mozgóképes összefoglalója:

(Via ELTE Etológia Tanszék)

Korábbi kapcsolódó cikkeink: