A magyar kutyakutatók vezetik az etológiai világranglistát
Akinek az a benyomása, hogy egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó tudományos vizsgálat, az nem téved. Tizenöt éve meredeken emelkedik a kutyás kutatások száma. A világ vezető kutyaviselkedéssel foglalkozó kutatócsoportja pedig Magyarországon dolgozik, és tizenöt éve tartja a vezető pozícióját, állapították meg olasz kutatók az Animal Cognition folyóiratban.
Olasz kutatók harminc évnyi etológiai szakirodalmat átfésülve megvizsgálták, van-e alapja annak a benyomásnak, hogy az utóbbi időben egyre több a kutyák viselkedésével foglalkozó szakcikk. Kiderült, hogy ez nem tévedés: míg 2005-ben körülbelül 20 kutyás publikáció jelent meg, ez a szám 2018-ra 170-ig futott fel – ebből 12 százalék volt magyar szerzőségű. Összehasonlításképpen, az összes etológia cikk száma 3000 körül volt 2005-ben és 4000 körül 2018-ban, tehát világszinten a Canis familiaris viselkedésével foglalkozó publikációk száma arányaiban 0,6 százalékról 4-re nőtt.
Arra a kérdésre, hogy miért ennyire trendi a kutyák kutatása, nem egyértelmű a válasz. A máig legidézettebb közlemények a kutya háziasításának viselkedési hatásával foglalkoztak, kézből nevelt farkasokkal hasonlították össze a kutyákat. Mivel nem olyan egyszerű farkasokat kutatni, később mégsem ezek a cikkek szaporodtak meg leginkább, hanem a temperamentum, személyiség témájúak. Míg 2005 előtt a kutyát igyekeztek humán betegségek (például az Alzheimer kór) modelljeként vizsgálni, mára egyre gyakoribbak a kutyát önmagáért (a népszerűsége miatt) vizsgáló kutatások, és fontosabbá vált a fajták és nemek jellemzőinek leírása, elsősorban az agresszivitás kapcsán.
A tanulmány szerzői szerint a kutatást persze nem csupán a kutatók érdeklődése, hanem a pályázati források, intézményi szándékok is irányítják. A magyar kutatók törekvéseit kezdettől fogva támogatták a magyarországi pályázatok, később Európai Uniós forrásokat is sikerült elnyerni az új kutatási irányok támogatására, mint a kutyaelme működése alapján kidolgozott etorobotika, a neurokognitív folyamatok (fMRI, EEG) és az öregedés vizsgálata.
Csányi Vilmos 1994-ben nyerte az első Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) pályázatot kutyák kutatására, és 1997-ben jelent meg a Családi Kutya Program kutatócsoport első tudományos közleménye. Akkoriban még sok volt a szkeptikus hang, de mára bebizonyosodott, hogy a professzor nagyon ráérzett a trendre, sőt, az általa alapított csoport valójában nem csak elindította a folyamatot, hanem azóta is főszerepet játszik a nemzetközi kutyás kutatásokban.
Topál József a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontban (ma ELKH TTK) is meghonosította a kutyakutatást. Jelentősen megnőtt az országokon átívelő együttműködések száma is, ami a növekvő professzionalizmus jele, és több citációval is jár – a publikációk jelentőségét főként a rájuk való hivatkozások, citációk számával mérik a tudományban. A kutyaviselkedést kutató etológusok, állatorvosok, pszichológusok fontos folyóirata az Applied Animal Behavior Science, melynek 2021-től magyar etológus, Pongrácz Péter lesz a főszerkesztője.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Etológia tanszéke 2005 óta őrzi a vezető szerepét, amely az olasz szerzők szerint „mindig is a fő közreműködő volt a kutya kognitív és viselkedéstudomány fejlődésében”.
2020-ban a csoport vezetőjét, Miklósi Ádámot az Academy of Europe tagjai közé választották, a legsikeresebb kutatók ranglistáján helyet kapó, UNESCO-díjas Kubinyi Enikő után nemrégiben Andics Attila Lendület-csoportvezető is elnyerte öt évre az Európai Kutatási Tanács (ERC) rangos pályázati támogatását.
Míg a hőskorban az ELTE-t a Torontói Egyetem követte, 2018-ra a Bécsi Egyetem foglalta el a második helyet, jelentős részben a Budapesten 2005-ben PhD-fokozatot szerzett Virányi Zsófia Bécsbe költözésének köszönhetően.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
