A Qubit+ tartalmai AI Híradó Szalmapaplan Önszelidítő vadállatok MCC és egyetem Metál az ész Kiszáradó Alföld

Agyi jeleivel irányított karokkal étkezett egy férfi, aki az összes végtagjára lebénult

Bodnár Zsolt
2020. december 30.
TECH
  • Link másolása
  • Facebook
  • X (Twitter)
  • Tumblr
  • LinkedIn

Robert Chmielewski még húsz éves sem volt, amikor egy baleset következtében mind a négy végtagjára lebénult, így több mint harminc éve csak minimálisan érzi a kezeit és az ujjait, és csak nagyon korlátozottan tudja azokat mozgatni. 2020 novemberében azonban, ha nem is a sajátjaival, de újra két kézzel étkezett.

Cmielewski közel két éve esett át azon a tízórás műtéten, amely során hat elektródát ültettek az agya mindkét oldalába, és hónapokon belül már egyszerre tudta mozgatni a két mesterséges végtagot az agyi jeleinek továbbításával. Az ehhez használt agy-számítógép interfészt (mint amilyen az Elon Musk-féle Neuralink is lenne) a Johns Hopkins Egyetem alkalmazottfizika-kutatói fejlesztették ki.

A férfi egy olyan klinikai vizsgálat keretében próbálhatta ki a forradalmi eszközt, amelyet eredetileg az amerikai hadsereg technológiai újításaiért felelős ügynökség, a DARPA finanszírozott, és amelynek két célja volt: a művégtagok és más kisegítő eszközök irányítása és azok érintésének érzékelése az agyi jeleken keresztül.

A klinikai tesztet aztán az egyetem alkalmazott fizikusai és orvosi karának kutatói folytatták, egy olyan zártláncú rendszer létrehozását célozva, amely a mesterséges intelligencia, a robotika és az agy-számítógép interfészek technológiáit ötvözi. Ennek a rendszernek köszönhető, hogy Chmielewski pusztán gondolataival tudta egyszerre irányítani a két mesterséges kart, olyan finom mozdulatokat végrehajtva, mint az étel késsel-villával történő felvágása, majd szájhoz emelése.

Forrás

„A végső célunk, hogy egyszerűbben elvégezhetővé tegyük az olyan dolgokat, mint az étkezés, a robotra bízva a munka egy részét, de közben a felhasználóra hagyva a részleteket: hogy mit egyen, hol szúrja bele a villát, vagy mekkora darabot vágjon belőle. Az agy-számítógép interfész jeleinek a robotikával és a mesterséges intelligenciával való egyesítésével elérhetjük, hogy az embernek csak a feladat legfontosabb részeire kelljen koncentrálnia” – mondta a Johns Hopkins közleményében David Handelman, az egyetem emberek és gépek együttműködését tanulmányozó robotkutatója.

A továbbiakban nemcsak a neurotechnológiai eszköz által elérhetővé váló mindennapi tevékenységek körét igyekeznek szélesíteni, de érzékelési visszacsatolást is próbálnak nyújtani az alanyoknak, hogy ne kelljen kizárólag a látásukra támaszkodniuk, hogy megbizonyosodhassanak a feladat sikeréről.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Kapcsolódó cikkek