Agyi jeleivel irányított karokkal étkezett egy férfi, aki az összes végtagjára lebénult
Robert Chmielewski még húsz éves sem volt, amikor egy baleset következtében mind a négy végtagjára lebénult, így több mint harminc éve csak minimálisan érzi a kezeit és az ujjait, és csak nagyon korlátozottan tudja azokat mozgatni. 2020 novemberében azonban, ha nem is a sajátjaival, de újra két kézzel étkezett.
Cmielewski közel két éve esett át azon a tízórás műtéten, amely során hat elektródát ültettek az agya mindkét oldalába, és hónapokon belül már egyszerre tudta mozgatni a két mesterséges végtagot az agyi jeleinek továbbításával. Az ehhez használt agy-számítógép interfészt (mint amilyen az Elon Musk-féle Neuralink is lenne) a Johns Hopkins Egyetem alkalmazottfizika-kutatói fejlesztették ki.
A férfi egy olyan klinikai vizsgálat keretében próbálhatta ki a forradalmi eszközt, amelyet eredetileg az amerikai hadsereg technológiai újításaiért felelős ügynökség, a DARPA finanszírozott, és amelynek két célja volt: a művégtagok és más kisegítő eszközök irányítása és azok érintésének érzékelése az agyi jeleken keresztül.
A klinikai tesztet aztán az egyetem alkalmazott fizikusai és orvosi karának kutatói folytatták, egy olyan zártláncú rendszer létrehozását célozva, amely a mesterséges intelligencia, a robotika és az agy-számítógép interfészek technológiáit ötvözi. Ennek a rendszernek köszönhető, hogy Chmielewski pusztán gondolataival tudta egyszerre irányítani a két mesterséges kart, olyan finom mozdulatokat végrehajtva, mint az étel késsel-villával történő felvágása, majd szájhoz emelése.
„A végső célunk, hogy egyszerűbben elvégezhetővé tegyük az olyan dolgokat, mint az étkezés, a robotra bízva a munka egy részét, de közben a felhasználóra hagyva a részleteket: hogy mit egyen, hol szúrja bele a villát, vagy mekkora darabot vágjon belőle. Az agy-számítógép interfész jeleinek a robotikával és a mesterséges intelligenciával való egyesítésével elérhetjük, hogy az embernek csak a feladat legfontosabb részeire kelljen koncentrálnia” – mondta a Johns Hopkins közleményében David Handelman, az egyetem emberek és gépek együttműködését tanulmányozó robotkutatója.
A továbbiakban nemcsak a neurotechnológiai eszköz által elérhetővé váló mindennapi tevékenységek körét igyekeznek szélesíteni, de érzékelési visszacsatolást is próbálnak nyújtani az alanyoknak, hogy ne kelljen kizárólag a látásukra támaszkodniuk, hogy megbizonyosodhassanak a feladat sikeréről.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
