Önvezető elektromos autók ide, Marsra küldött űrhajósok oda, a SpaceX-ről és a Tesláról ismert Elon Musk legizgalmasabb és legőrültebb projektje egyértelműen a 2016-ban alapított Neuralink, amelynek elsődleges célja egy agy-számítógép interfész létrehozása, amely segítségével lehetővé válik ma még gyógyíthatatlan betegségek kezelése, az emlékek korlátlan tárolása, de még a gondolatolvasás is, sőt, Musk a mesterséges intelligenciával való szimbiózis elérését is emlegette már. De ne szaladjunk ennyire előre.

Már az sokat elmond a neurotechnológiai cégről, hogy a múlt héten a világ negyedik leggazdagabb emberévé előlépett Muskot két sci-fi inspirálta a megalapítására: a Mátrix, valamint Iain M. Banks Kultúra-regénysorozata. És amint az az interfész frissített változatának magyar idő szerint szombat éjfél után tartott bemutatóján kiderült, már a Black Mirror-hasonlattól sem riad vissza: „Végülis a Black Mirror elég jól előre tud jósolni különböző dolgokat.”

Amikor Musk legutóbb a nyilvánosság elé állt a Neuralink színeiben, még egész máshogy nézett ki az eszköz. Az agyi aktivitást rögzítő, az idegsejtekhez és a szinapszisokhoz csatlakoztatott elektródákkal ellátott ultravékony szálak akkor még egy fül mögé helyezett külső készülékből vezettek a koponyán belülre, de azóta új dizájnt kapott az interfész: az érme nagyságú új eszköz most már a koponyából kivájt azonos méretű csontdarab helyére kerül, így észrevétlenül illeszkedik a fej formájához.

Musk reményei szerint a készülék egymagában helyettesíthet majd számos különböző beavatkozást: „Idővel gyakorlatilag mindenkinél kialakul valamilyen neurológiai betegség, ezért úgy gondoltuk, szükség van egy általános agyi eszközre, amely megbízható és megfizethető.” A hajszálnál körülbelül tízszer vékonyabb szálak összesen 1024 elektródával csatlakoznak a felszíni agykéreghez, így egyelőre az oda kapcsolódó érzékszervi problémákra jelenthet megoldást az eszköz, de a későbbi változatok akár a mélyebb rétegekbe, például a hippokampuszba is elérhetnek, amelynek károsodása felel az emlékezettel kapcsolatos betegségekért (pl. Alzheimer-kór), a depresszióért, a szorongásért vagy az epilepsziáért is.

A cég szorosan együttműködik az amerikai gyógyszerfelügyeleti hatósággal (FDA), amely idén júliusban áttörést jelentő eszközként ismerte el a Neuralink készülékét, vagyis hamarosan megkezdődhetnek az embereken végzett klinikai vizsgálatok. Elsőként a mozgássérülteken próbálnak segíteni, ahogy Musk mondta: „Hosszú távon biztos vagyok benne, hogy aki súlyos gerincsérülést is szenvedett, újra képes lesz járni.” Egy kicsit leegyszerűsített teológiai felfogással ezt akár visszalépésnek is lehet tekinteni Musk karrierjében: Isten helyett ezúttal csak Jézust akar játszani.

A készülék beültetését természetesen robot végzi majd, a tervek szerint önműködően, vagyis minden felhasználó el tudja végezni magának a teljes műveletet. Ez azért fontos, mert idővel az újabb funkciókat csak újabb, fejlettebb implantátumokkal lehet majd igénybe venni, így ahogy az ember időnként új okostelefont vesz magának, az agyi chipet is érdemes lesz néha újra cserélni, és nem lenne célszerű minden alkalommal sebészeti eljárásnak alávetnie magát.

Élő show malacokkal

Musk magyar idő szerint péntek éjjel ismét a nyilvánosság elé lépett, hogy élő adásban számoljon be a Neuralink terén elért legújabb eredményekről. A show legfurcsább eleme épp ennek a chipeltávolási műveletnek a biztonságosságát volt hivatott igazolni. Még a kutatóknak sem volt ugyanis egyértelmű, hogy a készülék eltávolítása okoz-e maradandó károkat, ezért disznókon tesztelték a procedúrát.

Musk a cég állatorvosainak segítségével három malacot mutatott be, amelyek különböző stádiumban vannak az implantátumot tekintve:

• Joyce-nak nem ültettek be semmit,
• Dorothynak volt implantátuma, de később eltávolították,
• Gertrude koponyájában pedig már két hónapja ott a készülék.

A különös bemutató lényege az volt, hogy mindhárom malac ugyanolyan egészséges. Gertrude agyi implantátumán keresztül még a neuronok tüzelését is bemutatták: amikor az orrával hozzáért valamihez, elektromos jeleket érzékelt a hozzá csatlakoztatott számítógép.

A készülék egyébként Bluetooth-kapcsolatot használ, így könnyű lesz rá különböző telefonos applikációkat fejleszteni. A kutatók egy Twitteren érkező kérdésre azt is elmondták, hogy a 2,4 gigahertzes Bluetooth-sáv mellett más frekvenciákat is beüzemelnek majd, mert ugyan a legtöbb esetben nem zavarja a kapcsolatot, ha az ember közvetlen környezetében más eszközök is használnak Bluetooth-t, de például egy koncerten vagy más tömegrendezvényen már valószínűleg csökkenne a jelszint.

A bemutató végén a helyszíni meghívottak és a Neuralink Twitter-oldalát követők is tehettek fel kérdéseket a cég három kulcsemberének (az alapító Musknak, Max Hodak elnöknek és Jared Birchall vezérigazgatónak), valamint a néhány megjelent kutatónak. Itt került szóba az is, hogy mennyibe fog kerülni a készülék, miután piacra dobják – Musk elismerte, hogy a kezdetekben biztosan nagyon drága lesz, de várhatóan elég gyorsan eléri majd az ideális árát, amit a robotikus implantációval együtt pár ezer dollárban szeretnének maximalizálni.

A kérdezz-felelek legvégén a csapat minden tagja elmondta, hogy milyen alkalmazásokat remél a készüléktől, és ezen a ponton végleg átment sci-fibe az esemény – főleg, hogy a kutatók viszonylag életszerű jóslataira Musk mindig rákontrázott. Amikor az egyik kutató megemlítette, hogy a retinasérülés következtében megvakult emberek visszanyerhetik majd a látásukat, Musk beépített éjjellátó képességekről kezdett beszélni. Egy másik kutató arról beszélt, hogy a készülék segítségével ki lehet majd fejezni absztrakt gondolatokat (pl. képeket, dallamokat), Musk a telepátiára, a szóbeliséget nélkülöző kommunikációra, vagyis lényegében a gondolatolvasásra terelte a szót.

Ezek mellett szóba került még a fájdalom és a szenvedés mértékének csökkentése és a betegségek jobb, mélyebb megismerése mint az interfész lehetséges alkalmazásai, de Musk azért még bedobta az emlékek tárolásának és mentális visszajátszásának lehetőségét is.

A legtöbbször viszont az hangzott el a bemutatón, hogy itt most tényleg nem a befektetések bevonzása, a pénzgyűjtés volt a cél, hanem a termék frissített változatának ismertetése, és a legfontosabb: a világ legjobb szakembereinek toborzása. Musk többször felhívta a figyelmet, hogy a körülbelül 100 fős csapatot idővel akár tízezresre szeretnék bővíteni, de mindenekelőtt szükség van a legnagyobb elektronikai, robotikai és kreatív technológiai munkaerőre – még agykutatási tapasztalat sem kell hozzá. Ha esetleg valaki szívesen áttenné Fremontba a székhelyét, itt találja a meghirdetett állásokat.

A teljes demót végig lehet nézni a Neuralink Youtube-csatornáján, vagy itt lent:

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: