Musk tagadja, hogy a Neuralink hibájából egyetlen majom is elpusztult volna, de friss vizsgálatok és exmunkatársak szerint a cégvezető kamuzik. Az implantátumot hamarosan embereken tesztelhetik.
A Neuralink a Twitteren jelentette be, hogy az amerikai gyógyszerhatóság rábólintott a kísérletre, miközben nemrég hatósági vizsgálat derítette ki, hogy a tesztek során állatok százai pusztultak el hiába.
Először sikerült egész mondatokat kinyerni agyi felvételekből noninvazív módon, valós időben, mindössze egy funkcionális MRI-vizsgálat és a GPT-1 nyelvi modell segítségével. A módszer akár a beszéd helyreállításában is segíthet különböző betegségek elszenvedése után.
A Neuralink agy-számítógép interfészének legújabb demonstrációs eseményén a gondolataival mondatokat leíró majom vitte el a show-t, de az implantátum és a beültetéséhez használt sebészeti robot fejlett prototípusát is bemutatták, és megjelölték a technológia elsődleges céljait is.
A rendszer 73 százalékos pontossággal megjósolta, hogy egy elhangzott beszéd milyen szavakat tartalmazott, és bár korai szakaszában jár a technológia, a legtöbb hasonló megoldással szemben nincs hozzá szükség invazív beavatkozásra.
Az Elon Musk-féle Neuralink még lyukakat fúr a makákók és malacok koponyájába, de a Nankaji Egyetem kutatói most vénán keresztül helyeztek elektródákat egy kecske agyának érfalára, ami új utakat nyit az agy-számítógép interfészek kutatásában.
A Neuralink kísérleteiben makákók agyába ültették be a számítógéppel kommunikáló chipeket, de legalább nyolc állatot el kellett altatni a tesztek során. A kísérleteknek otthont adó egyetemet perlő szervezet szerint silány kísérletekben megcsonkították a majmok agyát, majd hagyták őket szenvedni és elpusztulni. Musk cége tagad.
Az áttörő kaliforniai kutatás megmutatja, hogy az elveszett kommunikációs képesség helyreállítása az agy természetes beszédmechanizmusainak letapogatásával is lehetséges. Csak kell hozzá egy úgynevezett neuroprotézis és egy sor kifinomult algoritmus.
A BrainGate agy-számítógép interfésze segítségével a korábbi módszereknél kétszer gyorsabban, percenként 90 karaktert tudott írni a gondolataival a kísérletben részt vevő, nyaktól lefelé bénult 65 éves férfi. Az agyba ültetett szenzor a kézírással kapcsolatot agyi jeleket érzékeli, és azokat digitális adattá, majd szöveggé formálja.
Max Hodak nem beszélt a lelépés okairól, és a sajtómegkeresésekre sem reagált. Twitter-bejegyzése szerint már hetekkel ezelőtt távozott a vállalattól.
A több mint harminc éve lebénult férfi az agyába ültetett elektródákon keresztül a gondolataival irányította a robotkarokat, amelyekkel a késsel-villával való étkezés finom mozdulatait is képes volt végrehajtani.
Véget ért az amerikai hadsereg áttörő kutatása, sikerült elkülöníteni és lefordítani az agy mozgást szabályozó jeleit. Az eredmény nagy távlatokat nyit a harctéri kommunikációban.
Ausztrál kutatók megvalósították, amiről Elon Musk még csak beszél: először kísérleteztek embereken a Senstrode nevű agy-számítógép interfész beültetésével, a páciensek pedig agyhullámaikon keresztül írtak emaileket és vásároltak az interneten.
A SpaceX és a Tesla vezére hiába mutatta be malacokon az agyi jeleket rögzítő készüléket, amely a jövőben minden betegségre gyógyírt jelenthet, a tudomány szkeptikusan fogadta a látványos, de üres show-nak nevezett előadást.
A Neuralink koponyába fúrt készüléke több ezer elektródával befolyásolja az idegsejteket, így akár olyan, ma még gyógyíthatatlan betegségeket is lehetne kezelni okostelefonon keresztül, mint a bénulás vagy a vakság. Később mindenre emlékező, gondolatolvasó szuperembereket hoznának létre az agyba ültetett chippel.