Így sakkozik az első neuralinkes páciens
A vállaitól lefelé mozgásképtelen férfi az agyával irányítja a játékot: fejben dönti el, melyik bábut hova helyezi a táblán, a chip segítségével pedig ez a képernyőn is megtörténik.
A vállaitól lefelé mozgásképtelen férfi az agyával irányítja a játékot: fejben dönti el, melyik bábut hova helyezi a táblán, a chip segítségével pedig ez a képernyőn is megtörténik.
A balesete óta kereste a módját annak, hogy rácáfoljon orvosaira és újra lábra tudjon állni. Úgy néz ki, sikerült, mert a sérült idegpályákat kikerülő eszközzel már gyalogol is.
A kísérletben tartósan mozgásképtelen egerek kaptak emberi sejtekből létrehozott implantátumot, és 15-ből 12-en már újra járni tudnak. A kutatók szerint embereken is működhet a módszer, minél hamarabb szeretnék megkezdeni a klinikai vizsgálatokat.
Az áttörő kaliforniai kutatás megmutatja, hogy az elveszett kommunikációs képesség helyreállítása az agy természetes beszédmechanizmusainak letapogatásával is lehetséges. Csak kell hozzá egy úgynevezett neuroprotézis és egy sor kifinomult algoritmus.
A BrainGate agy-számítógép interfésze segítségével a korábbi módszereknél kétszer gyorsabban, percenként 90 karaktert tudott írni a gondolataival a kísérletben részt vevő, nyaktól lefelé bénult 65 éves férfi. Az agyba ültetett szenzor a kézírással kapcsolatot agyi jeleket érzékeli, és azokat digitális adattá, majd szöveggé formálja.
A több mint harminc éve lebénult férfi az agyába ültetett elektródákon keresztül a gondolataival irányította a robotkarokat, amelyekkel a késsel-villával való étkezés finom mozdulatait is képes volt végrehajtani.
Ausztrál kutatók megvalósították, amiről Elon Musk még csak beszél: először kísérleteztek embereken a Senstrode nevű agy-számítógép interfész beültetésével, a páciensek pedig agyhullámaikon keresztül írtak emaileket és vásároltak az interneten.