A szaglószervi információk képesek a környezetünk egyedi leírására, az emberek mégsem tudják ezt a képességet olyan szinten hasznosítani, mint az állatok vagy a növények. Jövőre azonban ezen a területen is változást láthatunk majd: „A szagalapú kommunikáció már régóta vita tárgyát képezi, de 2021-ben már a szaglószervi jelek kódolásának, rögzítésének és közvetítésének kifinomult módszereivel találkozhatunk” – írja a Wiredben Natalia Kucirkova, a brit Open University és a norvég Stavangeri Egyetem kutatója.

A szöveges és a hangalapú keresések mellett várhatóan lehetővé válik szaglószervi adatokon keresztül információhoz jutni, és azokat az értékesítés, a marketing és az oktatás területén is felhasználják majd. Más cégek mellett a kaliforniai Aromyx és a valenciai Olorama Technology is olyan digitális szaglóreceptorok és szagszimulátorok fejlesztésén dolgozik, amelyek lehetővé teszik az említett funkciók alkalmazását az orvostudomány eszközeitől a mindennapi használati tárgyakig – például az illatok küldésére alkalmas okostelefonokig.

Milyen szaga van az M betűnek?

A szaglásalapú módszerek a tananyag részét is képezhetik, mivel az emlékek előhívásán keresztül segíthetik a tanulási folyamatokat. Kutatások szerint az egyes betűkhöz rendelt, lekaparható illatkártyák például az olvasás megtanulásában lehetnek a kisebbek segítségére, de az illatos könyvekkel a történetben is jobban elmélyedhetnek a diákok.

Az illat- és érzelemfeldolgozáshoz kötött agyi struktúrákat (mint az amigdala, a hippokampusz vagy az insula) már egy ideje felfedezték, de az orvostudomány egyelőre nem igazán foglalkozott a szaglás és a hangulatingadozással járó betegségek kapcsolatával. Jövőre azonban elkezdődnek az intravénás szaglástesztek, amelyek egy Japánban már alkalmazott módszerre épülnek: olyan anyagot (alinamin) fecskendeznek be, amelyek egy fokhagymaszerű szag érzékelését váltják ki az alanyból, így a szubjektív szaglás vizsgálatával igyekeznek észlelni és megelőzni a szaglószervi problémákat, amelyek akár mentális betegségekhez is vezethetnek.

A világjárvány alatt megnövekedett ferőtlenítőszer-használat, valamint a covidos betegek által tapasztalt szag- és ízérzékelési változások következtében valószínűleg globális mértékben csökken a természetes szaglás átlagos érzékenysége, így nő a viselkedési és mentális zavarok kialakulásának kockázata. A gyógyszercégek ezért várhatóan nagyobb hangsúlyt fektetnek majd az olyan illatterápiákra, mint a depresszió és a szorongás csökkentésére ma is használt citrusos illatanyagok ajánlása.

A virtuális boltok illata

Mivel az online vásárlásra is egyre nagyobb szerep hárul a kereskedelemben, egyes üzletek a virtuális valóság alkalmazásával tehetik személyesebbé a vásárlói élményt, és ezt a virtuális boltbejárás lehetősége mellett az egyes részlegekre jellemző illatok digitális átadásával is kiegészíthetik.

A természetes illatszerek egy része azonban eltűnőben van, így problémát jelenthet az olyan illóolajokért felelős növények pótlása, mint a szintetikusan nem előállítható jázmin vagy szantálfa – de a rózsa és a levendula természetes illatának védelme érdekében is új szabályozásra lehet szükség a parfümiparban, amelynek környezetvédelmi okokból hamarosan át kell állnia a teljesen mesterséges illatanyagok alkalmazására.

Ha a szagalapú információk közvetítése bejáratottá válik, hamarosan egyre több készülékben kaphat helyet illatkommunikációra alkalmas felületek, így akár a telefonok mai érintőképernyőjét is felválthatják az illatok küldésére és fogadására is alkalmas berendezésekkel ellátott kijelzők.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

Balkezes nők agyának vizsgálata írhatja át a szaglás eddig ismert neurobiológiáját

Vajna Tamás tudomány 2019. november 7.

Az érzékelés mechanizmusait kutató izraeli neurobiológusok meghökkentő anomáliára bukkantak, amikor két egészséges nő agyát vizsgálva nem találták a szaglógumókat. A tudomány eddigi állása szerint ezek nélkül nincs a szaglás sem, de az alanyok orra tökéletesen működött. A kutatók szerint a magyarázat a nők balkezessége is lehet.

Viszlát, antibiotikumok! Jön a villanyorr

Dippold Ádám tudomány 2019. szeptember 13.

Leheletből állapítja meg egy frissen fejlesztett gép, hogy a beteg légúti betegségét baktériumfertőzés okozta-e. A teszt, ha elterjed, az antibiotikumhasználat csökkentéséhez vezethet, ami fontos népegészségügyi cél.

Kezdjük érteni, hogy miért nem érez ízeket és szagokat egy koronavírusos beteg

Hegyeshalmi Richárd tudomány 2020. november 20.

Az orvostudománynak nincs kész válasza az érzékszervi zavarokra, de egyre több ismeretet szereznek a vírus működéséről. Ezek közül néhány magyarázatot nyújthat rá, hogy miért mond csődöt a betegek ízlelése és szaglása, és hogy miért torzult formában térnek vissza a betegség lefolyása után.