Az illatterápia segíthet felszínre hozni és feldolgozni a traumatikus emlékeket
A szaglórendszer közvetlen összeköttetésben áll az emberi agy érzelmekért és emlékekért is felelős központjával.
A szaglórendszer közvetlen összeköttetésben áll az emberi agy érzelmekért és emlékekért is felelős központjával.
Hiába ugyanaz az inger, orrnyílástól függően más agyi területek aktivizálódnak, ez azt is jelenti, hogy a megtapasztalt szag is eltérő lehet.
Német kutatók azt vizsgálták, hogy az egymástól hosszú időre elválasztott tehenek és borjaik emlékeznek-e egymásra.
Friss kutatásban igazolták, hogy az ember más illatanyagokat bocsát ki nyugodt és stresszes állapotban, ráadásul a kutyák ezt pusztán a szaglásuk alapján is képesek érzékelni.
Más emlősökhöz hasonlóan az ember is szagmintát vesz azokról, akikkel találkozik, egy kutatócsoport pedig kísérletekkel támasztotta alá, hogy ennek alapján dőlhet el, összebarátkozik-e két ismeretlen.
Az ELTE Etológia Tanszék Családi Kutya Programjának kutatói szerint a kutyaagy multimodális mentális képet alkot az ismerős tárgyakról. Vagyis, amikor az ebek egy tárgyra gondolnak, akkor annak érzékszervi jellemzőit képzelik el.
És ha nincs, hogyan hallanak? És ha rosszul hallanak, a társaik hogyan tudják dekódolni a sziszegésüket? És hogyan veszik észre a rájuk leselkedő veszélyt?
A koronavírus-fertőzés talán legjellemzőbb tünete hónapokra is elnyúlhat, és nemcsak kellemetlen, de veszélyes is lehet. Vannak, akiknek a munkáját is ellehetetleníti a szaglás és az ízlelés hosszú távú elvesztése, de már több helyen kutatják, hogyan lehet visszaprogramozni az agyat az illatok és az ízek érzékelésére.
A biotechnológiai forradalom a szaglás tudományát is elérte, és 2021 fordulópont lehet a digitális szagtovábbítás mellett az intravénás szagterápiák területén is – miközben a COVID-19 miatt globálisan romlik a természetes szaglás.
Az orvostudománynak nincs kész válasza az érzékszervi zavarokra, de egyre több ismeretet szereznek a vírus működéséről. Ezek közül néhány magyarázatot nyújthat rá, hogy miért mond csődöt a betegek ízlelése és szaglása, és hogy miért torzult formában térnek vissza a betegség lefolyása után.
Ha maláriát, rákot és baktériumokat is képesek kiszimatolni a kutyák, akkor miért ne tudnák az új koronavírust is? Amerikai és brit kutatók is azon dolgoznak, hogy hamarosan állati segítséggel is lehessen szűrni a fertőzötteket repülőtereken, vagy akár kórházakban.
A szagló- és ízlelőképesség romlása már a fertőzés többi tünetének megjelenése előtt árulkodó jel lehet. Brit orvosok azt javasolják, hogy akinél ezek jelentkeznek, hét napra izolálja magát.
Az érzékelés mechanizmusait kutató izraeli neurobiológusok meghökkentő anomáliára bukkantak, amikor két egészséges nő agyát vizsgálva nem találták a szaglógumókat. A tudomány eddigi állása szerint ezek nélkül nincs a szaglás sem, de az alanyok orra tökéletesen működött. A kutatók szerint a magyarázat a nők balkezessége is lehet.
Leheletből állapítja meg egy frissen fejlesztett gép, hogy a beteg légúti betegségét baktériumfertőzés okozta-e. A teszt, ha elterjed, az antibiotikumhasználat csökkentéséhez vezethet, ami fontos népegészségügyi cél.
Amerikai és francia kutyaetológusok kísérleti úton bizonyították, hogy kiegyensúlyozottabbá és egészségesebbé válnak azok a hobbikutyák, amelyek időről-időre szabadon szimatolhatnak.