Chatbotként élhetünk tovább a halál után
Decemberben fogadta el Microsoft személyre szabható chatbotjáról szóló szabadalmát az Egyesült Államok Szabadalmi és Védjegy Hivatala (USPTO), de csak most tűnt fel a lapoknak, hogy ez pontosan mit is tartalmaz: a találmány részletezésénél az az opció is szerepel, hogy a bot egy elhunyt személyiségét, hangját és kinézetét modellezze. A kínálat – ha valóban lesz ebből valamilyen termék – nem áll meg a halott rokonoknál, ismerősöknél és üzletfeleknél, a leírás szerint kellő adat birtokában bármilyen történelmi vagy fiktív személy is modellezhető lesz, sőt, az ember akár a saját fiatalabb énjével is elbeszélgethet majd.
A mesterséges személyiség létrehozásához a Microsoft képeket, a beszédhangot, a célszemély közösségi médiás tevékenységét, az üzeneteit és a leveleit is felhasználhatja, de a programozók új személyiségjegyekkel és egyéb paraméterekkel is bővíthetik majd. Az illúziót a két- vagy háromdimenziós kép teheti teljessé (vagy csaknem teljessé).
Joghézagok
Nem biztos, hogy a cég valóban szellemidézésre használná a szabadalmát, de az már magában is kissé nyugtalanító, hogy erre az eshetőségre külön is kitértek. Egy földhözragadtabb forgatókönyv szerint elképzelhető, hogy a már most is széles körben elterjedt ügyfélkezelő chatbotok tökéletesítéséhez szeretne használni valósnak tűnő személyiségjegyeket, ez viszont egy sor adatvédelmi és etikai kérdést is felvet. Faheem Hussain, az Arizonai Állami Egyetem kutatója szerint kellő mennyiségű adat birtokában gyakorlatilag bárkit lehet modellezni, ráadásul az elhunytak személyes adatait a világ legtöbb országában semmi sem védi. Edina Harbinja, a birminghami Aston Egyetem médiajogásza szerint csak abban az esetben aggályos egy elhunyt modellezése, ha ezzel még élők adatvédelmi jogait sértik: így például nem használhatnak fel előzetes beleegyezés nélkül másokkal folytatott beszélgetéseket, de a halott tweetjeit már igen. Ez a gyakorlatban azt is jelentheti, hogy bárki felhasználhatja ezeket az adatokat egy ilyen virtuális személy létrehozásához.
Hasonlóan bonyolult a szerzői jogok kérdése is: ha valaki a saját tizenhat éves énjével akar beszélgetni, kié lesz később a tizenhat éves ő? A jogi kérdések valószínűleg idővel tisztázódnak, és az sem biztos, hogy valóban lesz valami a botból, bár a TechTimes szerint a program már fejlesztés alatt áll. A lap szerint a zombiapp okostelefonos alkalmazáson lesz elérhető, de ha lesz belőle valami, valószínűleg a Microsoft fejlesztés alatt álló üzenetküldőjén keresztül is kommunikálhatunk majd a túlvilággal.
Kommentek a síron túlról
Nem is lenne annyira meglepő, ha a Microsoft valóban a digitális öröklét piacára akarna betörni, ez a piac ugyanis már létezik is. Több vállalkozás is digitális alteregókat kínál a vásárlóknak, amelyek akár még kommentelhetnek is az ügyfél halála után – ehhez a Facebookos, Twitteres és egyéb közösségi médiás tevékenységét használják fel, és ennek megfelelően nyilvánítanak véleményt a síron túlról. Henrique Jorge, az ETER9 nevű közösségi hálózat fejlesztője egyenesen a digitális öröklét ígéretével akarja magához csábítani a felhasználókat: a hálózatban mindenkihez tartozik egy algoritmus, amely figyeli a tevékenységét, és a kliens halála után megpróbálja ugyanúgy folytatni a közösségi életet, mintha mi sem történt volna. A szolgáltatásra már százezren regisztráltak.
Jorge szerint az így fennmaradt digitális szellem később elbeszélgethet a felhasználók ük-ük-ükunokáival, de mindenkit megnyugtat, hogy a kísértete nem fogja zaklatni a kései leszármazottakat, ha esetleg meggondolná magát, az ETER9-on ugyanis ki lehet kapcsolni az öröklétre vonatkozó funkciót.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: