Történelmi időszakokon és kultúrákon keresztül nagyon különböző az emberek halálhoz fűződő viszonya, pedig a halottjainkkal foglalkozni kell. De milyen lelki-érzelmi aspektusai lehetnek egy régészeti ásatásnak, és hogyan történik a holttestek felajánlása tudományos célokra? A Glossza podcast új adásában ezekről is szó esik.
Ha nem akarod, hogy halálod után virtuális ebek marakodjanak virtuális hagyatékodon, jobban teszed, ha gondoskodsz az élet utáni jövődről, és elkezded fogalmazni digitális végrendeletedet. A bátrabbak saját digitális klónjukat is elkészíttethetik.
„Már nem voltam a testemben. Súlytalanul és fizikalitás nélkül lebegtem. A testem felett voltam, közvetlenül az intenzív terápiás műtő mennyezete alatt, és figyeltem a jelenetet, ami alattam történt.”
Magyarországon a 90-es évek közepe óta csökken az öngyilkosságok száma, mégis az a szomorú helyzet, hogy az uniós országokat tekintve a legfrissebb, 2020-as statisztikák szerint Litvánia után a 2. helyen állunk. Milyen okok állnak a háttérben?
A gyümölcslegyek élete sem könnyű: már egy elpusztult fajtársuk látványa is napokkal megrövidíti az életüket.
Egy bajor tűzszerészcsapat világháborús bombák után kutatott München mellett, de robbanószer helyett egy kelta sírt talált, benne egy gondosan összehajtott karddal. Ázsiától Skandináviáig gyakori szokás volt szándékosan tönkretenni a fegyvereket, mielőtt eltemették őket, de hogy miért, arról a régészek a mai napig vitatkoznak.
A halálközeli élményekre a végstádiumos páciensek EEG-eredményei adnak magyarázatot.
Washington, Colorado, Oregon, Vermont és Kalifornia után most már ebben az államban is igényelhető az alternatív temetkezési mód, amiben termőföldet állítanak elő az elhunytakból. Az így előállított föld további felhasználásáról az elhunyt szerettei döntenek.
Otthonában, éppen a születésnapján hunyt el a tudós, akit a Gaia-elmélet megalkotásáról, az ózonréteget károsító légköri CFC észleléséről, valamint a globális felmelegedés veszélyeire való figyelemfelhívásban játszott szerepéről ismerhettek a legtöbben.
A katonák özvegyei vagy szülei is kérvényezhetik, hogy elhunyt szerettük spermáját a halál beállta után legfeljebb 72 órán belül kinyerjék, és így még gyereke születhessen.
Évtizedek óta megosztja a pszichiátereket a kérdés, hogy szabad-e patologizálni egy olyan természetes folyamatot, mint a gyász. Most megtört a jég: az egy évnél tovább tartó gyászt besorolták a mentális zavarok közé. Vannak, akik a stigmatizálástól és a túlgyógyszerezéstől tartanak, mások szerint a diagnózis nélkülözhetetlen a traumatikus esetek feldolgozásához.
Egy 87 éves beteg agyáról épp felvételeket készítettek, amikor meghalt, és az orvosok váratlan jelenséget figyeltek meg: az emlékek felidézésében részt vevő agyhullámok aktivitása a szív leállása után is fennmaradt.
Elkészült az eddigi legátfogóbb kutatás a globális szuperbaktérium-helyzetről, és egyből a vezető halálozási okok közé került az antibiotikum-rezisztencia, amely 2019-ben a világon történt halálesetek 2,2 százalékáért felelt közvetlenül, míg 8,5 százalékát okozhatta indirekt módon.
Az univerzumban keringő száraz porhüvely vagy kocsonyás csontú múmia leszel a marsi talajba kaparva? A holttestek lebomlása a földi ökoszisztémához idomult, az űrbéli körülmények viszont jelentősen felülírják ezt a folyamatot.
Egy frissen megjelent kutatás feltárta, hogy milyen vánkossal indíthatták utolsó útjára azt a két harcost, akiknek a sírját Valsgärdeban tárták fel a régészek. A hetedik században készült ágynemű a legrégebbi, amit Skandináviában találtak, annak pedig, hogy milyen tollból készült, szimbolikus jelentősége lehetett.