Otthonában, éppen a születésnapján hunyt el a tudós, akit a Gaia-elmélet megalkotásáról, az ózonréteget károsító légköri CFC észleléséről, valamint a globális felmelegedés veszélyeire való figyelemfelhívásban játszott szerepéről ismerhettek a legtöbben.
A katonák özvegyei vagy szülei is kérvényezhetik, hogy elhunyt szerettük spermáját a halál beállta után legfeljebb 72 órán belül kinyerjék, és így még gyereke születhessen.
Évtizedek óta megosztja a pszichiátereket a kérdés, hogy szabad-e patologizálni egy olyan természetes folyamatot, mint a gyász. Most megtört a jég: az egy évnél tovább tartó gyászt besorolták a mentális zavarok közé. Vannak, akik a stigmatizálástól és a túlgyógyszerezéstől tartanak, mások szerint a diagnózis nélkülözhetetlen a traumatikus esetek feldolgozásához.
Egy 87 éves beteg agyáról épp felvételeket készítettek, amikor meghalt, és az orvosok váratlan jelenséget figyeltek meg: az emlékek felidézésében részt vevő agyhullámok aktivitása a szív leállása után is fennmaradt.
Elkészült az eddigi legátfogóbb kutatás a globális szuperbaktérium-helyzetről, és egyből a vezető halálozási okok közé került az antibiotikum-rezisztencia, amely 2019-ben a világon történt halálesetek 2,2 százalékáért felelt közvetlenül, míg 8,5 százalékát okozhatta indirekt módon.
Az univerzumban keringő száraz porhüvely vagy kocsonyás csontú múmia leszel a marsi talajba kaparva? A holttestek lebomlása a földi ökoszisztémához idomult, az űrbéli körülmények viszont jelentősen felülírják ezt a folyamatot.
Egy frissen megjelent kutatás feltárta, hogy milyen vánkossal indíthatták utolsó útjára azt a két harcost, akiknek a sírját Valsgärdeban tárták fel a régészek. A hetedik században készült ágynemű a legrégebbi, amit Skandináviában találtak, annak pedig, hogy milyen tollból készült, szimbolikus jelentősége lehetett.
A Microsoft szabadalmaztatta egy adott személy modellezésére szolgáló chatbot létrehozását, ami arra is alkalmas lenne, hogy egy elhunyt embert modellezzen. A program képes lenne az illető hangját is utánozni, de az is megoldható lenne, hogy a felhasználó saját magával beszélgessen.
Ecet, metilalkohol, mérgező maszlag – egy friss tanulmány szerint eddig több mint ötezren kerültek kórházba, mert gondolkodás nélkül lenyelték az álhíreket.
A válogatott birkózó Tóth Bendegúz tragédiája emlékeztet arra, hogy még mindig nem tudjuk pontosan, milyen mértékben befolyásolja a koronavírus a fertőzésen átesett élversenyzők szívműködését. A legújabb kutatási eredmények szerint a betegség után újrakezdett intenzív edzés az élsportolók esetében egyedülálló kockázatokat rejthet.
Az amerikai járványügyi hivatal az ötven főnél nagyobb közönséget vonzó események, így az esküvők elhalasztását kéri az érintettektől. Temetéshez is van ötletük, ezeket az eseményeket élő közvetítésen lehetne követni. Az ok természetesen a koronavírus.
A Shanidar Z névre keresztelt neandervölgyit a jelek szerint szabályosan eltemették, egy háromszögletű sziklából még sírkövet is helyeztek a fejéhez. A bordákon növényi maradványokat találtak, ez is erősíti a „virágos temetés” hipotézisét.
Egy tévécsatorna nyolc hónapon keresztül dolgozott azon, hogy megalkossa a hétévesen elhunyt lány élethű digitális mását; a nagy találkozásról dokumentumfilm készült.
Nem kell a fél életünket szmogban leélni ahhoz, hogy érezzük a negatív hatásait: kiderült, hogy már az enyhén szennyezett levegő is árt a szívnek, és a hatás rövid távon is érvényesülhet.
Téves azt gondolni, hogy a halál beálltának megállapítása kizárólag orvosi kérdés, inkább érdemes folyamatnak tekinteni, amelyet egy döntés változtat jogilag és szabályozásilag eseményszerű időponttá. A hozzátartozók, esetleg a beteg korábbi döntései is megszabhatják, kit tekintsünk halottnak.
Epikurosz szerint a halálban nincs semmi rossz, Thomas Nagel szerint viszont van. De van-e okunk félni tőle? – teszi fel a kérdést Kapelner Zsolt filozófus, a Qubit Filoman rovatának szerzője.
Valahol a Ramones-pólók divatcikké válásánál lehetett rá számítani, hogy a fogyasztói társadalom az utolsó fillért is ki fogja még facsarni a punkokból. Most itt a tiszta életű, absztinens lázadóknak szóló víz, a sörös dobozba zárt folyékony halál. Nem is kérdés, persze, hogy KELL.
Össznemzeti gyász, tömegeket megmozgató, emelkedett temetés, iskolából kitörő diákok: száz éve halt meg Ady Endre, korának egyik legnagyobb hazai sztárja, „a forradalom Petőfije”.
Ahogy az életben, úgy a halálban is egyre többen fordulnak a környezetbarát megoldások felé. Ennek több módja is van, a jövőben Washington államban engedélyezhetik azt is, hogy az emberből humuszt készítsenek. Az így nyert anyagot a családtagok később hazavihetik, és eldönthetik, hogy mit ültessenek a földbe.
Döntsön életről és halálról egy önjelölt világmegváltó, aki megígéri, hogy igazságos döntést hoz, vagy próbáljunk meg olyan közösségi döntést hozni, amely lehetőség szerint egy mindenki számára nyilvánosan igazolható eljárást követ?