Ma száz éve mutatták be a világ leghíresebb bűvésztrükkjét, a kettéfűrészelt nőt
Kereken száz éve, 1921-ben mutatták be először a bűvészet klasszikussá vált mutatványát, a kettéfűrészelt nőt. Az akkor már több mint egy évtizede működő londoni varietészínház, az 1910-ben alapított Finsbury Park Empire nézői meg voltak róla győződve arról, hogy valódi gyilkosság szemtanúi: P. T. Selbit (eredeti nevén Percy Thomas Tibbles), a trükk atyja valami olyat mutatott nekik, amilyet még sosem láttak. A korabeli beszámolók szerint a hatást csak fokozta, hogy a bűvész csinos asszisztense, Betty Barker szendén mosolyogva várta, hogy kettéfűrészeljék, ráadásul az előadások szünetében a színházi személyzet több vödörnyi vért öntött a csatornába, természetesen úgy, hogy jól látható legyen, a helyszínen pedig egy mentőautó is várakozott – nem csoda, hogy erről senki sem akart lemaradni.
Selbit sikeréhez nagyban hozzájárult, hogy jókor és jó helyen mutatta be a trükköt: az első világháború után a közönség valami új, izgalmas mutatványra vágyott, a műsor középpontjában ráadásul itt nem egy élettelen tárgy állt, hanem a csinos asszisztens. Az eredeti mutatványban Barkert megkötözték, és elhelyezték egy jókora ládában – a nő arca és keze nem látszott, ezt már csak később vezették be a nagyobb hatás érdekében. Mike Caveney bűvészettörténész szerint nem volt hiába nagy a felhajtás a trükk körül: valószínűleg ez minden idők legismertebb bűvészmutatványa, ugyanolyan klasszikus, mint a nyuszi a kalapban.
A fűrész és a szüfrazsettek
Selbit trükkjének hamar híre ment, a világ bűvészei pedig egymással versengve próbálták kidolgozni a saját változatukat. A leggyorsabb Horace Goldin amerikai bűvész volt, ő vezette be azt a kiegészítést is, hogy nála már az asszisztens feje, keze és lába is látszott. Mire Selbit amerikai turnéra indult volna a mutatványával, Goldin már javában fűrészelt, sőt, a mutatvány több részletét le is védette. A brit bűvész megpróbálta beperelni amerikai kollégáját, de nem járt sikerrel: a jelek szerint Goldin produkciója épp eléggé eltért az övétől ahhoz, hogy ne lehessen plágiummal vádolni.
A sikernek az újdonság erején volt más oka is, nevezetesen az, hogy a szüfrazsett-mozgalom miatt sokan azért is szórakoztatónak találták a trükköt, mert Selbit éppen egy nőt fűrészelt ketté. A politikai üzenetre ráerősített maga a bűvész is, aki heti húsz fontot ajánlott fel a szüfrazsett Christabel Pankhurstnek, amennyiben kettéfűrészelheti. Pankhurst nem túl meglepő módon visszautasította az ajánlatot, ahogy a testvére, Sylvia is, a bűvész ugyanis neki is felajánlotta, hogy kettévágja.
Goldinnak a jelek szerint nem jutott eszébe, hogy a szüfrazsettekkel foglalkozzon: eredetileg egy férfi asszisztenssel vitte színpadra a mutatványt, amit a klasszikusnak tekintett formájában ő tett ismertebbé – de csak azután, hogy lecserélte a férfit egy nőre. Ez egyáltalán nem volt magától értetődő lépés, a bűvészinas posztját ugyanis hagyományosan férfi töltötte be; igaz, a századforduló után egyre több nő is feltűnt a szakmában, részben a divat változása miatt is, mivel az egyszerűbb ruhákban a nők is könnyebben tudtak mozogni. Érdekes, hogy míg 1921 óta számtalan nőt fűrészeltek ketté férfiak, ennek fordítottja csak viszonylag későn történt meg: Dorothy Dietrich volt az első nő, aki egy férfit fűrészelt ketté. A bűvésznő, aki a Houdini néven elhíresült magyar származású bűvész, Weisz Erik számos mutatványát is előadta, évtizedekkel az eredeti trükk bemutatása után, 1969-ben született, szóval elég hosszú idő telt el a bűvészszakmában fűrészeletlen férfiak nélkül (már ha nem számítjuk ide Goldin kezdeti, érdektelenségbe fulladt próbálkozásait).
Az amerikai bűvész trükkjét a szakma kevesebbre értékelte, mint Selbitét, a láda ugyanis jóval nagyobb volt, az asztalnak pedig, amelyen elhelyezték, gyanúsan vastag volt a lapja, de Goldin két nagy újítást hozott a trükkbe: a látható kezeket, lábakat és fejet, illetve a két fél szétválasztását. Az amerikai még egy dologban rálicitált angol kollégájára: a kilógó végtagok azután is mozogtak, hogy szétválasztotta a kettéfűrészelt ember két felét, így nem meglepetés, hogy valódi csodaként ünnepelték mutatványát.
Valódi kettéfűrészelésről, mármint olyanról, ahol véletlenül történt mindez, néhány paródiavideót és trükköt kivéve nem lehet tudni, bár 1956-ban a BBC egészen közel került a látszatához: egy élő műsor kifutott az időből, így pont a fűrész működtetése után jelentették be, hogy megszakítják az adást, az ország tévénézői pedig szentül meg voltak győződve róla, hogy itt valami nagyon félrement.
A mai napig fűrészelnek
Selbit némileg csalódottan távozott az Egyesült Államokból, és visszaköltözött Angliába, ahol további trükköket dolgozott ki. A Magicpedia szerint a félbevágott nő mellett tíz további mutatványt tulajdonítanak neki, köztük a megmozdíthatatlan sajtét is; a felsorolásban a legnagyobb mutatványát vitatottként tüntetik fel, mert már korábban is említenek kettéfűrészelt nőket, de ezek nem pontosan dokumentált események. Ezek szerint VII. Pius pápát már 1809-ben ezzel a mutatvánnyal szórakoztatták, a francia Jean Robert-Houdin 1858-ban írt a fűrészelésről, a Hanlon testvérek pedig állítólag Párizsban mutattak be hasonló trükköt 1878-ban. A trükk egy 18. századi velencei illusztráción is megtalálható, de erről az esetről is csak ez a nyom maradt meg, akár még az is lehet, hogy valakit tényleg sikerült kettéfűrészelni.
Akárhogy is történt, Selbit volt az első, aki szélesebb körben is ismertté tette a mutatványt: 1920-ban egy zárt körű bemutatón mutatta be először, azt remélve, hogy hátha leszerződteti valaki a számmal, végül 1921. január 17-én a közönséget is sokkolhatta vele.
A fűrészelős mutatványt aztán – különböző változatokban – rengetegen átvették, és Goldin, akit Selbit beperelt annak idején, maga is hasonló perek tucatjait indította a többi fűrészbűvész ellen. A trükkben aztán új fűrészek és dobozok bukkantak fel; volt, aki inkább tréfásra vette, mások véres látványosságot csináltak belőle (Selbit eredeti tervei szerint valódi családbarát programról lett volna szó, de a végül győzött a vér marketingértéke).
Vérre most is lehet számítani: a brit bűvészszervezet, a Magic Circle online gálán köszönti Selbit fűrészmutatványát, amelyet a Facebookon lehet követni magyar idő szerint vasárnap este 7 órától, bár arra figyelmeztetnek, hogy lesznek olyan számok, amelyek során az érzékenyebb lelkűeknek tanácsosabb valami más után nézni. A közvetítés itt követhető.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: