Gólyakosár, sólyomjeladó, viperavédelmi központ, túzokrezervátum: az 1974. január 6-án alapított civil szervezet a mára ezer sebből vérző magyar természetvédelem egyik utolsó védőbástyája.
Az amerikai űrrepülőgép 2003. február 1-én, a Földre való visszatérés közben darabokra tört, és mind a hét űrhajós életét vesztette. A Columbia sorsa 15 nappal korábban pecsételődött meg: ha a NASA más döntéseket hoz a küldetés elején, el lehetett volna kerülni a tragédiát.
Ashwin Vasavada, a marsjáró küldetését vezető kutató szerint szerint sikerült igazolni, hogy a bolygó több tíz- vagy százmillió éven át alkalmas környezetet biztosított az élethez. A 10 éves Curiosity most áttörő felfedezések küszöbén áll, és azt vizsgálja, hogy mikor ért véget a bolygó lakható állapota.
„Nem a természetben, hanem a természeten kívül élünk, és úgy teszünk, mintha istenek lennénk. Ez mindannyiunk számára öngyilkosság” – mondja az 1995-ös dokumentumfilmben a 20. század legnagyobb autodidakta zoológusa, aki a héten lett volna 97 éves.
Száz éve, szeptember 12-én született Stanisław Lem író, tudós és jós, a világ sci-fi-irodalmának egyik legnagyobb alakja, a futurológus, aki ijesztően sötétnek látta a jövőt, és aki bátran szóvá merte tenni, hogy embert küldünk az űrbe, de azt nem tudjuk megoldani, hogy legyen a boltban vécépapír.
Az akkor már piacon lévőkkel ellentétben a teljesen moduláris felépítése miatt képességeit az alaplapjába helyezhető, cserélhető kártyákkal lehetett bővíteni. Az amerikai személyi számítógép első európai klónját magyarok dobták piacra Proper-16 márkanéven, ráadásul már 1982-ben.
Pratchett megteremtette a humoros fantasy műfaját, amiért később lovaggá ütötték, majd az interneten halhatatlanná tették. Írt noir-krimit, Csehov-paródiát, épített egy komplett világot, ismeretterjesztő előadásokat tartott, csillagászkodott, és elkészítette saját varázskardját, mert milyen fantasy-író az olyan, akinek lovagként csak hétköznapi kard jutott?
Ahhoz, hogy az Apple versenyképes operációs rendszert tervezhessen, 400 millió dollárt kellett fizetnie a NeXT Computerért, illetve Steve Jobsért, az Apple alapító-vezérigazgatójáért.
P. T. Selbit brit bűvész 1921. január 17-én fűrészelte ketté asszisztensét, Betty Barkert. A mutatvány hihetetlen sikert aratott, különböző változataiban máig népszerű, Selbit pedig megcsinálta vele a szerencséjét. Az évfordulóról a brit bűvészszövetség, a Magic Circle vasárnap este 7-kor élő Facebook-közvetítésben emlékezik meg, annyi fűrészeléssel, amennyi csak belefér.
2020. január 11-én ismerte el Kína egy 61 éves férfi halálát, amit egy új típusú koronavírus okozott. A hírhedt állatpiac azóta is bedeszkázva áll, a vuhaniak azonban büszkék a hatékony járványkezelésre.
Trianon ma nem neurózis, még akkor sem, ha a Nagy-Magyarország-matricák, a „mindent vissza” kesergések egyértelműen neurotikus válaszoknak tekinthetők. Trianon ma a nyílt és főleg rejtett beolvasztási kényszert alkalmazó nemzetállami politika miatt létező kérdés. Erre kell félreérthetetlen módon választ adni.
Az űrtávcső 1990 áprilisában indult útnak, és bár az évforduló alkalmából tervezett rendezvények elmaradnak, a NASA azért egy szülinapi játékkal előrukkolt.
Ma huszonöt éve, hogy elhunyt Gerald Durrell, az ember, aki miatt generációk akartak természettudományos pályára menni, aki miatt Korfu még annál is vonzóbbnak tűnik, mint egyébként, és aki miatt sosem tudunk már úgy nézni egy állatkertre, mint azelőtt.
1960. január 3-án adták át az első magyar panelházat, amelyet a rendszerváltásig több ezer másik követett, radikálisan átformálva számos hazai város képét. A nálunk szovjet mintára beüzemelt panelgyártás leginkább az építészeket traumatizálta, ezzel együtt viszont érdekes projektek születtek, és a házgyári építészet jóval változatosabb, mint gondolnánk.
