Hogy kerül a nyúl a kalapba?
A világ egyik legismertebb bűvésztrükkjéhez két dolog kell: nyúl és kalap. De honnan ered a mutatvány, és miért pont a nyúlra esett a választás?
A világ egyik legismertebb bűvésztrükkjéhez két dolog kell: nyúl és kalap. De honnan ered a mutatvány, és miért pont a nyúlra esett a választás?
„A játékfejlesztés nekem hobbi, ami iránt olyasfajta gyermeki szerelmet érzek, először gyerekkorom óta, mint amit a bűvészet iránt éreztem” – mondja Hajnóczy, aki szerint a bűvészet művészet, és aki a társasjátékok mellett zeneszerzéssel is foglalkozik.
P. T. Selbit brit bűvész 1921. január 17-én fűrészelte ketté asszisztensét, Betty Barkert. A mutatvány hihetetlen sikert aratott, különböző változataiban máig népszerű, Selbit pedig megcsinálta vele a szerencséjét. Az évfordulóról a brit bűvészszövetség, a Magic Circle vasárnap este 7-kor élő Facebook-közvetítésben emlékezik meg, annyi fűrészeléssel, amennyi csak belefér.
Kevesen gondolnák, hogy a magyar tudományos élet prominens képviselői szabadidejüket bűvésztrükkök gyakorlásával és előadásával töltik. Összeegyeztethető a megtévesztésen alapuló varázslás a tényeket szentként tisztelő tudománnyal? Gáspár Merse Előd fizikus és bűvész négy elismert magyar kutatóval beszélgetett a nagy trükkről.
Ha elfogadjuk, hogy szükséges egyfajta társadalmi kontroll és előzetes szabályozás, mielőtt rászabadítjuk közösségeinkre az újabb és újabb találmányokat, akkor a természettudósok mellett történészek, filozófusok, szociológusok, pszichológusok munkájára lesz szükség, írja Eszik Veronika, az ELTE BTK Atelier munkatársa.