Magyar kutatók: az iPhone-ok publikus adatai árulkodnak az európai járványkorlátozások sikerességéről

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az Ökológiai Kutatóközpont (ÖK) és az ELTE kutatói ausztrál munkatársaikkal együttműködve a szolgáltató által közzétett, publikus mobiltelefonos mozgási adatok alapján kilenc európai országban – Belgiumban, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Hollandiában, Németországban, Olaszországban, Spanyolországban, Svájcban és Svédországban − vizsgálták a tavaszi első hullámban hozott járványintézkedések, illetve az emberek magatartásának összefüggéseit a halálozási ráta tükrében. 

A Nature Scientific Reports-ban hétfőn megjelent tanulmányuk szerint a járvány lefutását azért jellemezték a halálozási adatokkal, mert az esetszámok nagyon függenek a tesztelés mennyiségétől, módszertanától. A kutatás során az Apple által publikussá tett mobilitási adatokat használták, ezekből jól látszik, hogy az iPhone-tulajdonosok mozgása a lezárás környékén esni kezdett, majd beállt egy jóval alacsonyabb szintre. Bár az iPhone-ok nem a legolcsóbb mobiltelefonok, Európában elég sok ember rendelkezik velük ahhoz, hogy jól jellemezzék az egész társadalom mozgási aktivitását.

„Megnéztük, hogy van-e összefüggés a halottak száma és a lezárás hivatalos kezdete, illetve az emberek tényleges leállása között (a lezárás késését az országban elhunyt ötödik beteg halálának időpontja és a lezárás napja között eltelt idő alapján számoltuk ki). Kiderült, hogy nincs igazán erős összefüggés a lezárás hivatalos időpontja és a tavaszi hullám összes halálos áldozatinak a száma között” – idézi az Eötvös Lóránd Kutatási Hálózat honlapja Scheuring Istvánt, a tanulmány egyik szerzőjét, az Ökológiai Kutatóközpont Evolúciós Rendszerek Kutatócsoportjának, illetve az MTA-ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportjának munkatársát. A kutatók rájöttek ugyanis, hogy a halottak száma (és így a fertőzöttek száma is) erősen függ a lezárás mértékétől. 

Az iPhone-ok mozgási adataiból látszik az országok lezárásai közötti különbség. A két végpontot Olaszország és Spanyolország (ahol drasztikus intézkedéseket hoztak), illetve Svédország jelenti (ahol közel sem korlátozták olyan szigorúan az emberek életét). Az országok különböztek abban, hogy milyen gyorsan csökkent le az emberek mozgása a járvány kezdete után. De a járvány felfutása is eltérő volt államok szerint, ami a helyi közösségek szerkezetétől, a helyi emberek mozgékonyságáról, társasági életétől függ vélhetően. Olaszországban sok helyütt együtt lakik a családok több generációja is, ellenben Svédországban a háztartások 40 százalékában egy ember lakik.

Napi halálozási és mobilitási adatok a vizsgált kilenc európai országban (a–i). A 0. idő annak a napnak felel meg, amikor egy ország először jelentett napi ≥ 5 halálesetet. Felül: a piros és a kék vonalak a növekedési és csökkenési fázisokat jelzik. Függőleges vonal: nemzeti lezárás dátuma. Alul: mobiltelefon-követési adatok, normalizálva a járvány előtti átlagértékekkel (M1).Forrás: Hamid Khataee, Istvan Scheuring, Andras Czirok & Zoltan Neufeld

A kutatók szerint a lezárások sikere három változó mentén alakult: vagyis, hogy milyen gyorsan terjedt a járvány a lezárás előtt, milyen gyorsan rendelték el a lezárást a hatóságok, és a korlátozások mennyire voltak erősek. Scheuring és munkatársai azt állítják, hogy a mobiltelefon-adatokból kiolvasható információ a jövőben is használható lehet az intézkedések sikerének ellenőrzésére.

Az eredmények azt mutatták, hogy a járványcsúcs után annál gyorsabban kezdett csökkenni a halálozások száma, minél erősebb volt az országban a lezárás, és minél jobban lecsökkent az emberek mozgása. Emellett a járványcsúcs annál gyorsabban követte a lezárás időpontját, minél komolyabban vették az emberek, hogy nem szabad mozogniuk. A járványcsúcs idején elhuny emberek száma annál nagyobb volt, minél többet késtek a lezárás bevezetésével.

Scheuring szerint nagyon fontos szerepet játszik a lezárásról szóló döntés meghozatalának a gyorsasága. A járvány növekedése exponenciális, és az exponenciális folyamatok alattomosak: a kezdeti, csekélynek tűnő növekedés egyik pillanatról a másikra meredek emelkedésbe csap át, így már néhány napos késlekedés is több emberéletet követel 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: