Hogy néz ki egy jó ábra a koronavírus terjedéséről?

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A helyesen ábrázolt adat aranyat ér, jelenleg pedig, túlzás nélkül, életeket menthet. Az olyan okos ábrákat szeretjük a koronavírus-járványról, amikből látványosan kiolvasható, hogy mekkora a baj, és az is kiderül, hogy miért. Az alábbi ábra pont ilyen, adattudósok két apró trükkel tették benne a napnál világosabbá, hogy mire kell figyelni egy járványban: a napi növekedési ütemekre.

Első trükk: összetolás

Az első trükk, hogy a később induló gócokat érdemes lehet összetolni időben, és mondjuk minden országban azt hívni a nulladik napnak, amikor már volt annyi megbetegedés (és teszt), hogy érdemi gócról beszélhessünk. Az alábbi ábrán ez például száz esetet jelent. Magyarország szombaton lépte át ezt a határt.

Második trükk: logaritmikus skála 

A második trükk, hogy nem egyenletes az ábra függőleges beosztása, hanem felfelé egyre sűrűsödő. Egy ilyen, úgynevezett logaritmikus skálán az állandó sokszorozódás egyenes vonalakat jelent időben. Be is jelöltük, milyen meredek lenne például a napi, kétnapi vagy a háromnapi duplázódás (az ábrán szaggatott vonallal). A nem egyenlő ütemű növekedés persze girbegurba vonalakat húz időben (az ábrán színessel), de ezeknél is mindig igaz, hogy a görbe meredeksége mindenhol az aznapi növekedési ütemnek fele meg.

Magyarországon "167 azonosított fertőzés volt hétfőn reggel, de ennél nyilván nagyobb számmal fertőződtek meg, erről csak becsléseink vannak." (Orbán Viktor, március 23.)

Ez azért is nagyon informatív így, mert ha egy ország az eseteinek csak egy töredékét, de egy állandó hányadú töredékét találja meg, a százalékos növekedés akkor is pontos lesz az ábrán. Mert a számláló (a pozitív esetek, azaz a fertőzöttek száma) és a nevező (a tesztek száma) is ugyanolyan arányban lesz torzított (töredékes). Ugyanakkor átmeneti időszakokban, amikor egy ország (vagy mint épp most New York állam) felzárkózik az addig (politikai, járványügyi vagy erőforrásbeli okokból) elhanyagolt teszteléssel, az igazolt esetek számának napi növekedési üteme ideiglenesen magasabb lehet a valódi fertőzések számának növekedési üteménél.

Miért fontos ez?

Talán épp ebből az ábrából érthető meg leglátványosabban az életbevágóan fontos járványdinamikai tény, hogy a koronavírus nagyon hasonlóan fertőz a legtöbb országban. A fertőzés üteme sokáig magas, és minél később sikerül ezt a görbét lefelé hajlítani, annál magasabb esetszámon tetőzik. 

Az exponenciális növekedést előre lehetett látni, és fel kellett volna rá készülni. A terjedés ütemét pedig minél hamarabb le kell szorítani. Európának és Amerikának még nem sikerült, Olaszország talán efelé tart már.

További tanulságokat mindenki leszűrhet magának a Financial Times hasonló ábráiból, amiket naponta frissítenek ezen az ingyenesen hozzáférhetővé tett oldalon. Az egyik legjobb járványkövető oldalt egy kettes-hármas tanuló amerikai középiskolás rakta össze (már december 29-én), nála minden napi növekedés mellett egyből ott az aznapi növekedési ütem is. 

A szerző közgazdász, a Luxemburgi Egyetem oktatója.

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző hat újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: