Így mozog a magyar járvány idején

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A Google térképes és mobilos, illetve az Apple navigációs adatain túl a nyáron már a Facebook is közzétette, hol mennyit mozognak az emberek a világjárvány alatt. Különösen hasznos az az egyszerű mérőszámuk, hogy egy megye követhető felhasználóinak mekkora hányada nem mozdult meg egész nap, vagyis 24 óra alatt nem hagyott el egy 600 x 600 méteres területet. 

Az ábrán jól látható a március 15-én bejelentett iskolabezárás és kijárási korlátozás hatása: hirtelen a felhasználók akár fele is az egészen szűk környékén maradt egy-egy napra, főleg hétvégén. (Érdekes lehet, hogy vajon miért nem magasabb ez a szám, miért volt kénytelen a magyarok fele a korlátozások ellenére kimozdulni.) A lassú, fokozatos nyári lazulás megfigyelhető az idősoron, most már mindenhol csak 15-20 százaléknyi otthonülő akadt munkanapokon. Napokon belül látható lesz a tanévkezdés hatása.

A megyei bontás magyar szemmel nem is nagyon érdekes, nagyobb különbségeket nem látni megyék között, mint bármelyik megye hétvégéi és hétköznapjai között. Kissé körülményesen, de a jelmagyarázatban a megyékre kattintgatva tetszés szerint elrejthetők megyék, ha valaki szívesebben szemügyre venne egy-két vonalat, hátha nem látja húsz trendfától az erdőt.

A miheztartás végett a világ néhány jobban érintett országának pillanatnyi adatai (vagy trendjei) láthatók a Facebook humanitárius részlegének interaktív térképén.

Ha a szemfüles olvasó átkattintott a relatív mobilitás változása (Relative mobility change) fülre, azt láthatta, hogy februárhoz képest hol mennyit változott a felhasználók által egy nap meglátogatott környékek (600 x 600-as csempék) száma. A rend kedvéért megmutatjuk a magyar számokat is, ezen még a korábbiaknál is jobban látszik a magyar járványvédelem nyári szünete.

Ezen az ábrán jobban kitűnik, hogy Budapesten mindvégig kevesebbet mozogtak a felhasználók, a mai napig is legfeljebb annyit, mint a sötét, hideg februárban. (Ugyanakkor az is lehetséges, hogy egy nagyvárosban több minden elérhető kevesebb 600 x 600 méteres csempe érintésével, miközben akár jóval több emberrel is lehet találkozni, kölcsönösen összefertőzve egymást.)

A Facebook kutatóinak humanitárius munkájáról a projekt leírásában vagy az átfogó oldalukon lehet többet olvasni.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

A szerző közgazdász, a Luxemburgi Egyetem oktatója.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: