Idén elmaradt a nagy karácsonyi kirajzás, otthon maradt a magyarok jó része
A járvány kezdete óta többször megmutattuk, hogy a techcégek mit látnak a magyarok mozgásából az appjainkon és telefonjainkon keresztül. (Ezek az ábrák néha később is frissültek az eredeti posztokban is.) Magyarországon a sajátos járványügyi tájékoztatás miatt nem tudjuk biztosan, ugyanebből dolgoznak-e az operatív törzs szakértői, esetleg ennél jobb (vagy rosszabb) adatforrásaik vannak a mobilszolgáltatóktól. A kaotikus brit intézkedések hátteréről szóló oknyomozó cikkből viszont kiderült, hogy a brit tudós szakértők is ezeket a számokat figyelik.
Hogyan lazult tehát a fegyelem az adventi időszakban, és látszik-e aggasztó lazulás az ünnepek alatt?
Az adatok gazdagságát tekintve a Google számai a legalaposabbak, ezek viszont egyelőre december 24-ig állnak csak rendelkezésre. Országosan mutatjuk, mennyivel látogattak többet bizonyos helyszíneket a magyarok a járvány kezdete óta, mint előtte, illetve mennyivel töltöttek több időt otthon.
Látható, hogy decemberben a kiskereskedelmi (és a rekreációs) forgalom nőtt, így már csak 20 százalékkal marad a január-februári szint alatt, míg november nagy részében 30 százalékkal is ritkábbak lettek ezek a látogatások. Nemzetközi összehasonlításban még az utóbbi arány sem utal nagy óvatosságra, a tavaszi fegyelemnél mindenképpen renyhébb, bár talán mostanra már mindenkinek jutott maszk, csak hordani is kell. A munkahelyekre is benéztek majdnem annyian, mint a novemberi szigorítások előtt.
Meglepőbb talán, hogy a kisboltok és patikák forgalma ismét magasabb, mint a járvány előtt volt, ez az év nagy részében így alakult. A KSH kiváló Heti Monitorjából is kiderül, hogy a patikák forgalma akár 10-30 százalékot is nőtt a tavalyi évhez képest, pedig igazi gyógyírt ott sem kap senki a COVID-19 betegségre. (Más betegsége pedig aligha van, influenza például még mindig nincs egész Európában, ahogy Magyarországon sem.)
A Facebook mutatói kevésbé részletesek, és kevesebb felhasználó adatait felhasználva készülnek, viszont sokkal gyorsabban frissülnek. Ezen már a második ünnepig meg tudjuk nézni, többet keveredtek-e a magyarok az ünnepek alatt, mint előtte. Megyei bontásban megnézhetjük például az egész nap otthon maradók arányát.
A magyarok kétötöde töltötte egy helyben az ünnep egy-egy napját (ami persze még mindig lehetett másoknál vendégségben). Ez talán alacsonynak hangozhat egy százéves világjárvány pusztító második hullámában, amikor 60 százalékkal több magyar hal meg, mint ilyenkor szokásos, de valójában ennél a 40 százaléknál egész évben sem sokszor volt több magyar egy teljes napot otthon. Nehéz lehetett a távolságtartás az éjféli miséken, de kevesebb magyar mozdult ki ekkor, mint az adventi hétvégeken, nem is beszélve a hétköznapokról. Feltűnő egybeesés, hogy a legkevésbé otthon ülő Győr-Moson-Sopron megyeiek körében a legnagyobb (89 százalékos) a halálozás növekménye a KSH Eurostatnak elküldött adatai szerint, igaz, a halálozási adatok az október 26-a és november 22-e közötti időszakra vonatkoznak.
A Facebook relatív mobilitási számaiban is csendesnek tűnik az ünnep, bár december 26-án talán már többfelé jártak a magyarok, akik kimozdultak. A megyei számok közül néhány zajosnak tűnik, de a hónap legnagyobb részében a budapestiek kevesebbet mozogtak, mint a vidékiek, és csak az ünnepek idejére vált hasonlóan óvatossá az egész ország.
A szeptember vége óta terjedő új, „brit” vírustörzs egyik legnagyobb veszélye, hogy a mostanra megszokott óvintézkedésekkel sem biztos, hogy kontroll alatt marad a járvány (azaz hogy a hatványozódás kitevője, az R0 1 alatt marad), de az őszhöz képest nem volt kirívóan felelőtlen az ünnepi időszak sem. Már ha mindenki viselte a maszkot a nagymamánál is.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: