Páratlan tudományos áttörés: kiderült, mitől kocka alakú a vombat ürüléke

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Egy frissen megjelent nemzetközi kutatás végre fényt derített arra, hogy mitől kocka alakú a vombatok (Vombatus ursinis) széklete. Az erről szóló tanulmány a Soft Matter című szaklapban jelent meg, és egy korábbi, 2018-as kutatás folytatása: ekkor már felmerült a gyanú, hogy a csoda a belekben történik, de még nem tudták kétséget kizáróan bizonyítani, hogy valóban ez a helyzet. 

Korábban különböző feltételezések keringtek csak a vombatürülékkel kapcsolatban: a tudósok hamar kizárták azt a magától értetődő megoldást, hogy az állatoknak szögletes végbélnyílásuk lenne, de több különböző iskola jött létre a kockák létrehozását illetően. 

Az egyik elmélet szerint az állatnak ugyan nem szögletes a végbele, de mégis ott alakítja ki őket; a medencecsonthoz nyomódva alakulnak ki a kockák, sőt, még az a „teljesen hihetetlen” forgatókönyv is szóba került, hogy a vombatok a hétköznapi alakú ürüléket alakítják kockává. Ez már csak azért is valószínűtlennek tűnik, mert a vombatok egy éjszaka alatt akár 100 kockát is elhelyeznek a territóriumuk határán, az ürülékük pedig a feltételezések szerint azért ilyen alakú, hogy ne guruljon el. Mike Swinbourne vombatkutató szerint a különös alaknak az állat életkörülményeihez is köze van: a vombatok az utolsó csepp nedvességet is kipréselik az élelmükből, így jön létre a kockaforma.  

A mérnök és a vombat

Patricia Yang, a kutatás vezető szerzője mérnökként kezdett foglalkozni a problémával: az foglalkoztatta, hogy hogyan lehet egy rugalmas, hengeres csőben kemény kockákat formálni. A korábbi kutatásokban Yang és csapata arra jutott, hogy a vombatok belének utolsó 25 százalékában kezdődik meg az ürülék szilárdulása, míg végül az utolsó 8 százalékában formál belőle kockákat. A korábbi boncolások során az is kiderült, hogy ezért – legalábbis részben – a bél váltakozó rugalmassága okozza.

Scott Carver, a Tasmaniai Egyetem ökológusa szerint két év alatt sokat finomítottak az eredményeken: kiderült, hogy a vombat belének két kemény és két lazább régiója van, és az ezeket övező izomrostok összehúzódása formálja a kockákat. Az is kiderült, hogy a gyártási folyamat jóval hamarabb megkezdődik, mint korábban hitték: az állat belének utolsó 17 százaléka felelős a kockák megalkotásáért. Míg Carver és és társai Ausztráliában a vombatbeleket tanulmányozták, Yang és társai Amerikában egy általuk kidolgozott matematikai modell alapján vombatbél-szimulátort gyártottak, amellyel sikerrel állítottak elő kocka alakú végterméket. Ahogy Yang összefoglalta a felfedezés lényegét: a gyártástechnológiában a vombatoknak köszönhetően ezentúl az anyag felvágásán vagy kiöntésén túl egy harmadik mód is adódik majd a kockaforma előállítására. Az már csak hab a tortán, hogy egyúttal egy kínzó kérdést is sikerült megoldani.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: