Magyarországon a második legalacsonyabb a minimálbér az EU-ban a 2021-es adatok szerint

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Kivételesen egészen friss, 2021. januári adatokkal dolgozott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat, amikor összeállította a tagállamok minimálbérének statisztikáit.

A pénteken közzétett számokból kiderült, Bulgária után Magyarországon a második legalacsonyabb a nominális minimálbér. Az árszínvonalat is figyelembe vevő vásárlóerő-paritáson számolva kevésbé rossz a helyzet, úgy hátulról az ötödikek vagyunk Bulgária, Litvánia, Észtország és Szlovákia után.

A magyar helyezés sokat romlott az egy évvel ezelőtti állapothoz képest, akkor még – nominálisan nézve – a bolgár mellett a román és a lett minimálbérnél is magasabb volt a magyar.  

A 27 tagállamból csak 21-ben létezik minimálbér, Dánia, Olaszország, Ciprus, Ausztria, Finnország és Svédország ezért szerepel kékkel az alábbi térképeken. Általánosságban elmondható, hogy a 700 euró alatti havi minimálbér a keleti, az 1500 fölötti pedig az északnyugati tagállamokra jellemző.

Fotó: Eurostat

Az Eurostat három csoportra osztotta az országokat:  huszonegyből tíz tagállamban kifejezetten alacsony a minimálbér: Bulgáriában 332 euró, Magyarországon 442 euró, Romániában 458, Lettországban 500, Horvátországban 563, Csehországban 579, Észtországban 584, Lengyelországban 614, Szlovákiában 623, Litvániában pedig 642 euró.

A közepes szintű minimálbér inkább az EU déli tagállamaiban jellemző: Görögországban 758 euró, Portugáliában 776, Máltán 785, Szlovéniában 1024, Spanyolországban pedig 1108 euró a havi minimálbér. Érdekesség, hogy az Egyesült Államok is ebbe a csoportba tartozna a szlovéniaival éppen megegyező, 1024 eurós szövetségi minimálbérével.

További hat jóléti tagállamban az 1500 eurót is meghaladja a minimálbér szintje: Franciaországban 1555, Németországban 1614, Belgiumban 1626, Hollandiában 1685, Írországban 1724, Luxemburgban pedig 2202 euró a kötelező legkisebb havi munkabér.

A régiós országok reálbérszínvonaláról az alábbi visszatekintő ábrát készítettük 2019 júniusában. 

A minimálbér vásárlóereje

Magyarországon 2021-ben a minimálbér 4 százalékkal növekszik (előtte 3 éven át 8 százalékkal), az emelés után bruttó 167,4 ezer forint, nettó 111,3 ezer forint (312 euró) lesz. Mivel idén csak január vége felé derült ki, hogy mekkora lesz az emelés, feltehető, hogy az Eurostat az előző évi, jelenleg még érvényes bruttóval, 161 ezer forinttal számolt, ez felel meg a fenti térképen feltüntetett összegnek. (Ha a már megemelttel számolt volna, akkor a 469 euró körüli bruttó minimálbérrel előznénk Romániát is, de nem tudjuk, hogy ezúttal milyen román adattal számolt az Eurostat. Ami azt illeti, az egy évvel ezelőtti, euróban számolt román minimálbér nominálisan magasabb volt a mostaninál az uniós statisztikusok kimutatásában.) 

Az uniós jövedelmi egyenlőtlenséget illusztráló keleti és nyugati minimálbér-különbségek (a luxemburgi 6,6-szorosa a bolgárnak) enyhülnek, ha a vásárlóerő-paritást is figyelembe veszik – a szorzó így már csak 2,7-szeres a bolgár PPS és a luxemburgi PPS között.

A PPS számításánál is bruttó minimálbéreket vettek alapul az Eurostatnál, ami a tagállamokban eltérő adózás miatt kevésbé adhat reális képest a minimálbérek vásárlóerejéről. Az ennek alapján felrajzolt térkép mindenesetre így fest:

Fotó: Eurostat

A mediánbér sem sokkal magasabb

A mai statisztikába még belefért egy érdekes kimutatás arról, hogyan festenek a minimálbérek a mediánbérek százalékában, és ennek alapján Magyarország a felső középmezőnybe került – ami viszont nem valami jó hír, mert azt jelenti, hogy az utolsó ismert magyar mediánbérnek, a 2018-asnak tekintélyes hányadát, 58 százalékát teszi ki az unió második legalacsonyabb minimálbére. 

Miért fontos a mediánbér? Mert míg az átlagbér egyszerű átlagot számol a keresetekből és a keresők számából, addig a mediánbér azt mutatja meg, hogy ha százan kapnak fizetést, abból mennyit keres az az ember, aki épp középen, az ötvenedik helyen áll. Így nem fordulhat elő, hogy egy szűk, de busásan fizetett réteg keresete jelentősen felhúzza a középértéket, miközben az emberek zöme jóval az alatti összeget visz haza. A magyar állam már harmadik éve nem kommunikálja a mediánbéreket (az adatokat állítólag birtokló Innovációs és Technológiai Minisztériumnak közérdekű adatigényléseseket küldtünk ez ügyben).

Tehát a magyar mediánbér – ami az átlagbérrel ellentétben kifejezi, milyen sokan, vagy milyen kevesen vannak a szegények – uniós szinten is jelentős hányadát teszi ki a 161 ezer forintos bruttó minimálbér, azaz sokan lehetnek, akik a minimálbérhez közeli összeget vihetnek csak haza havonta. Az alábbi grafikon mutatja be a minimálbéreket a mediánbér százalékában az egyes tagállamokban – látható, hogy a kelet-nyugat különbség ebben a tárgykörben eltűnt.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: