A TDDSZ Nagy Mártonnak: a kutatók ötven százalékos béremelése végül harminc lesz, néhol meg csak tíz
Nem annyi és nem akkor: a kormány 18 milliárdot ad, a HUN-REN-nél már csak 16 milliárdról van szó, ebből nem jön ki az évek óta ígért béremelés.
Nem annyi és nem akkor: a kormány 18 milliárdot ad, a HUN-REN-nél már csak 16 milliárdról van szó, ebből nem jön ki az évek óta ígért béremelés.
Egy meglehetősen drága, a Magyar Kutatási Hálózat vezetői által szervezett nemzetközi workshop előtt tüntettek hazai kutatók a méltóbb bérekért és emberibb bánásmódért. Közben odabent a kutatóhelyeik átszervezését latolgatták.
Az ELTE és a BME és a Zeneakadémia után azon az MKE-n is béremelést követelnek, amely 2018 óta változatlan költségkerettel működik.
A Kari Tanács szerint a 2024-es költségvetés „nem teszi lehetővé még a jelenlegi, törvényben és egyetemi szabályokban rögzített, rendkívül alacsony bér kigazdálkodását sem”, és a helyzet már a „kollégák személyes gazdasági ellehetetlenülését jelenti”.
Az arcpirítóan alacsony fizetések miatt tavaly novemberben már tartós élelmiszer-gyűjtést is rendeztek a rászoruló matematikaoktatóknak a Műegyetemen, miközben az állami költségvetési tételek elenyésző részéből fedezni lehetne a BME nyílt levelében foglalt követeléseket.
Az unió a kezdeti tanári béremelések költségének 80 százalékát állná, de brüsszeli forrásaink szerint a kormány tervezete olyan mértékben ellentmond az EU feltételeinek, hogy ha a törvény június 1-én életbe lép, Magyarország eleshet a béremelésre szánt uniós összegektől.
Tavaly ilyenkor még a negyedik legrosszabb volt a magyar nominális minimálbér az unióban, idén már csak Bulgáriát előzzük, ráadásul bruttóban számolnak az Eurostatnál. A mediánbér sem sokkal magasabb a bruttó minimálbérnél.
A TGI Fridays és a McDonald's amerikai gyorsétteremláncok dolgozói után a rohamléptekkel terjeszkedő UberEats és a Deliveroo futárjai is sztrájkba léptek az alacsony munkabérek miatt.