A bolgárok, a lettek és a románok után nálunk a legalacsonyabb a bruttó minimálbér az EU-ban

Nincsen túlélhető és fenntartható jövőnk tudomány nélkül, ahogy nekünk sincsen nélkületek. Támogasd a Qubit munkáját!

A 27 EU-tagállamból 21-ben létezik valamiféle minimálbér, aminek bruttó összege Magyarországon például január 1-jétől 161 ezer forintra nőtt (az összes járulék és a jövedelemadó levonása után kb. 107 ezer forint marad).

Az Eurostat a napokban két statisztikát tett közzé, amelyek a bruttó minimálbérek alakulását mutatják az Európai Unió országaiban a 2020. januári adatok alapján. Nagy átlagban elmondható, hogy ezek a bruttó értékek a kontinens keleti részén 600 euró alatt, míg északnyugaton 1500 euró felett alakulnak. Az előbbi csoportba tartozik Magyarország is, amely Bulgária, Lettország és Románia után a negyedik legalacsonyabb bruttó minimálbért kínálja, 487 eurót (a mai árfolyamon ez valójában több is, mint 161 ezer forint). A keleti liga élén Lengyelország áll, ahol 611 euró a bruttó minimálbér.

A legmagasabb bruttó minimálbért, 2142 eurót Luxemburgban fizetik, de még a nyugati elitcsapat sereghajtójának nevezhető Franciaországban is 1539 eurót. A két liga közé ékelődik egy közbülső, nagyrészt dél-európai országokból álló csoport Portugáliától Spanyolországig, ahol 700-1000 euró körül alakul a bruttó minimálbér havi összege.

Az Egyesült Államokban 1119 eurónak megfelelő dollár egy hónapra a szövetségi minimálbér – írta még az Eurostat összehasonlításképpen. Az európai adatokat az alábbi térképen helyezték el:

Grafika: Eurostat

Kedd este aztán a vásárlóerő-paritáson, euróban kifejezett minimálbéreket is közzétette az Európai Unió statisztikai hivatala – sajnos még mindig bruttó adatokkal, így az adók és járulékok függvényében a számok torzíthatnak a valós helyzethez képest. Mindenesetre ezekkel a számokkal már némileg csökkenni látszik az egyenlőtlenség az EU-ban, a sereghajtó Lettország 579 PPS-étől a luxemburgi 1705-ig terjed a skála. (A PPS a vásárlóerő-paritást kifejező mesterséges valuta.)

Ezen a térképen már nincs olyan rossz pozícióban Magyarország: a bruttó minimálbér vásárlóereje a lettországi és a bulgáriai minimálbéreké mellett az észt, a szlovák, a cseh és a horvát minimálbérekénél is nagyobb. 

Vannak azonban arra utaló jelek, hogy nagy problémák vannak a hazai bérek vásárlóerejével, legalábbis ha nem kifejezetten a bruttó minimálbérről, hanem a reálbérekről beszélünk. Ezek a régióban Magyarországon és Horvátországon kívül 2019-re mindenhol meghaladták a 10 évvel korábbi, 2009-es szintet – mondta korában  Galgóczi Béla, az Európai Szakszervezeti Kutatóintézet (ETUI) elemzője. Vagyis a régióban csak ebben a két országban maradt figyelemre méltóan lassú a bérfelzárkóztatás a válság rendeződése után.

A kelet-európai országok bérszínvonal-alakulását összefoglaló grafikonból jól látszik, hogy miközben Magyarországon az 1998-as adatokhoz képest javultak az átlagjövedelmek, a dinamikus bérfelzárkózás 2008 után, a gazdasági válság éveiben a régió többi országához képest jobban visszaesett. A fenti ábra további tanulsága, hogy a jövedelmek alakulását nagyon sokféleképpen lehet mérni, és a különféle módszereknek más és más lesz a jelentésük. 

Ha tetszik, amit csinálunk, ha te is fontosnak tartod, hogy magyar nyelven legyen egy okos és közérthető lap, ami nem a politikai barikádok csatazajáról tudósít, hanem a ránk váró – bátran mondjuk ki, ez az év is megmutatta, mennyire nem túlzás ez – civilizációs kihívásokkal foglalkozik, ami fel meri tenni a jövőnkkel kapcsolatos igazi kérdéseket, és meg is mutatja a modern tudomány válaszait mindezekre, nos ha ez szerinted is olyan égetően fontos, ahogy mi gondoljuk: heroikus munkát végző öt újságíróval, sok tucatnyi kutatóval és csak egy egészen kicsi kiadóval a hátunk mögött, akkor támogasd a munkánkat rendszeresen – számít a segítséged!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: