A magas hegységekben élő madarak speciális tollakat növesztettek törzsfejlődésük során

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

250 himalájai énekesmadár tollazatának összehasonlító elemzéséből kiderül, hogy mi az evolúciós megoldás, amely segíti ezeket az apró testű állatokat a túlélésben a zord körülmények között.

A washingtoni Smithsonian Természettudományi Múzeum ornitológusai az Ecography folyóiratban publikált tanulmányukban számolnak be eredményeikről. 

A kutatók ezúttal nem terepen, hanem a múzeum hatalmas madárgyűjteményében végeztek kutatásokat. Abból indultak ki, hogy a több ezer méterrel a tengerszint fölött élő állatok életében mindennapi esemény, hogy a testük és környezetük hőmérséklete között akár 50 Celsius-foknál is nagyobb a különbség. A temperálást a madarak kültakarója szavatolja, a kérdés az, hogy miként. 

A fehérsapkás rozsdafarkú egyike a himalájai madárfajoknakFotó: Wikipédia/ John Harrison

Az amerikai ornitológusok szerint a Himalájában élő fajok speciális tollakkal védik magukat a hidegtől. Bár elsőre nem látszik a szarunemű anyagból álló képletek töve markánsan különbözik a tollvégektől. Méghozzá nem csak a közvetlenül a bőr fölötti testtollak, hanem a fedő- és a repülésben fontos evezőtollak szára is pelyhes állományú, amely tollazatként olyan funkciót tölt be, mint egy hiperkönnyű, de nagyon meleg hegymászó dzseki. 

Himalájai madártollForrás: Smithsonian Természettudományi Múzeum

A tanulmányt ismertető BBC szerint a kutatók a következőkben azt vizsgálják, hogy a tollak ilyen irányú evolúciója hátrányt vagy előnyt jelent-e a jelenlegi klímaváltozás nyomán bekövetkező kényszerű adaptáció során. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: