Álmában is dalol a bentévi nevű újvilági énekesmadár
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
Argentin biofizikusok szerint a madarak az emberekhez hasonlóan álmukban dolgozzák fel éberen megélt konfliktusaikat.
A városi madarak agresszívabbak, mint vidéki társaik, de ha a vidéki vörösbegyeknek játsszák le a forgalom zaját, ők is nekiállnak böllönködni egymással. A hangosabb ének mellett az állatok a fizikai erőszaktól sem riadnak vissza, ha zajos környezetbe kerülnek.
Más műfaj, de egy friss kutatás szerint a kopácsolás mögött álló agyi folyamatok nagyban hasonlítanak az énekléshez kapcsolódókhoz.
A gyerekekhez hasonlóan a fiatal zebrapintyek is krónikus stresszel, megváltozott immunválasszal és nyelvtanulási zavarokkal reagálnak a megnövekedett forgalomzajra.
A vadon élő kockás mézevő hímek 12 százaléka a fajára jellemzőtől teljesen eltérő, más fajokéra hasonlító dalokat énekel, mert a fészkeket elhagyó fiatal hímek nem találkoznak idősebb társaikkal, és más énekesmadarak dallamkészletét tanulják meg.
Amerikai ornitológusok szerint a Himalájában élő fajok speciális tollakkal védik magukat a hidegtől. Bár kívülről nem látszik, a képletek töve markánsan különbözik a tollvégektől.
Az egyedi madárének a kor előrehaladtával egyre hosszabb, ismétlődő hangsorozatokat tartalmaz. A jelenség hátterében feltehetően hosszú távú tanulási folyamatok állnak, derítették ki magyar kutatók.
Ornitológusok a madarak énekfelvételeit elemezve jutottak arra, hogy az 1950-es évektől az ezredfordulóig alig változtak a regionális dialektusok, ám az elmúlt két évtizedben a keleti partvidéktől eltekintve szinte a teljes kanadai populáció átállt a nyugati stílusra.
Jó hír a kihalási periódusban: a gerincesek tojással szaporodó, melegvérű osztálya 2020. január 10-én tíz új énekesmadár-fajjal bővült.
Az egyszerű és békés madáréneket is hadüzenetté zavarhatja össze az emberi tevékenység által keltett zaj – derítették ki a belfasti Queen's University kutatói.
Az Amerikai Ornitológiai Társaság március közepén arra hívta fel a világ madárkutatóit, hogy a jövőben a nőstények énekére koncentráljanak. A tojók ugyanis alulreprezentáltak a kutatásban, a madárdal-adatbázisokban alig akad tőlük felvétel. Így pedig csupán részben fejthető meg a madarak éneknyelvének etológiai és evolúciós szerepe.