Érdekes módon a folyók hatása és a földkéreg mozgása befolyásolja leginkább a Csomolungma vagy Mount Everest évi pár milliméteres növekedését, de ez a folyamat meg is fordulhat.
Légköri és tengeráramlásokon keresztül éghajlati összeköttetésben állhat az Amazonas-medence trópusi esőerdeje és a Föld harmadik pólusának tartott Tibeti-fennsík, így a dél-amerikai felmelegedés és erdőirtás az ázsiai terület egyre instabilabb hótakarójára is hatással lehet.
A Maine-i Egyetem klimatológusai által vezetett nemzetközi kutatócsoport a 7900 méteres tengerszint feletti magasságban található Déli nyereg gleccser állapotát vizsgálta.
A vezetőkbe vetett bizalom, több ezer önkéntes munkája, a jól bejáratott oltási rendszer, valamint India önzetlensége és geopolitikai érdekei is kellettek ahhoz, hogy a gazdaságilag visszamaradott himalájai monarchia bő egy hét alatt beoltsa a felnőtt lakosság 85 százalékát.
Amerikai ornitológusok szerint a Himalájában élő fajok speciális tollakkal védik magukat a hidegtől. Bár kívülről nem látszik, a képletek töve markánsan különbözik a tollvégektől.
A hóhatár visszahúzódása után gyorsan kezd terjeszkedni a vegetáció, amit műholdképes felvételek is mutatnak. De azt még nem tudni, hogy ez a szubnivális ökoszisztéma milyen hatással van a Himalája hidrológiájára.
Twitteren jelentették be, hogy végre rábukkantak a hegyiember nyomára – vagyis valamilyen nyomra, amely szerintük akár a jetitől is származhat. Még nem derült ki, hogy a katonaság viccelni próbált-e.
A globális felmelegedés miatt egyre több holttest kerül a felszínre a Himalájában. Az elszállításuk nemcsak veszélyes és drága, de még kegyeletsértő is.