Megtalálták a helyet, ahol megtalálták a Magyarosaurust

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Megtalálták azt a lelőhelyet, amelyet még Kadić Ottokár geológus tárt fel Erdélyben, a Hátszegi-medence területén, és amelyről annak ellenére nem tudták száz éven keresztül, hogy hol van, hogy nemzetközi szempontból is egyedülálló leletanyagot tartalmaz. Kadić itt gyűjtötte azokat a fosszíliákat, amelyek alapján a kutatók meghatározták a Magyarosaurus dacus névre hallgató törpenövésű sauropodát, az Allodaposuchus őskrokodilt vagy a Kallokibotion teknős maradványait. 

Így nézhetett ki a MagyarosaurusFotó: Pecsics Tibor

Az eredeti gyűjtemény páratlanul gazdag képet ad a kréta időszak legvégéről, de a Magyar Bányászati Szolgálat Gerinces Gyűjteményében tanulmányozható fosszíliákon kívül az elmúlt száz évben nem bővülhetett újabbakkal, a leletanyag begyűjtését követi történelmi események miatt ugyanis nem volt ismert, hogy pontosan hol találták őket. 

Ezen változtatott a Botfalvai Gábor, a Magyar Természettudományi Múzeum és az ELTE-TTK Őslénytani Munkatársa által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amely a lelőhelyek újbóli feltárását tűzte ki maga elé. Botfalvai szerint a lelőhelyek újrafelfedezését „az tette lehetővé, hogy nemrégiben előkerült az a térkép, amelyet Kadić Ottokár használt az ásatásai során, és rajtuk egyértelmű jelöléseket találtunk az egykori lelőhelyekre vonatkozólag”. A térképen lévő jelöléseket a kutatók ezután Albert Gáspár, az ELTE térinformatikusának segítségével megfeleltették a mai terepviszonyoknak, majd több hetes terepi kutatómunka során azonosították az elfeledett lelőhelyeket.

Folytatódhatnak a feltárások

A kutatók a területen további csontmaradványokra bukkantak, többek között egy összetartozó csigolyasorra is, amely egy sauropoda dinoszauruszhoz tartozott. A Magyar Természettudományi Múzeum közleménye szerint tudományos szempontból a legértékesebb fosszíliák mindössze néhány milliméteresek, különlegességüket pedig az adja, hogy emlősökhöz tartoztak, így ezek a leletek tekinthetőek a Hátszegi-medence legidősebb emlősmaradványainak.

Az újonnan begyűjtött maradványokat a kutatók ezután geokémiai elemzéseknek vetették alá, amelyek során bebizonyosodott, hogy a leletek ugyanonnan származnak, mint a száz évvel ezelőtt feltárt fosszíliák. 

Botfalvai szerint az elvégzett kutatások nélkülözhetetlen segítséget nyújtottak a kréta időszak végén bekövetkezett kihalási eseményt megelőző rövid időszak ökológiai folyamatainak behatóbb megismeréséhez, és lehetővé tették a modern őslénytani kutatások folytatását a területen. A kutatók az eredményeiket a Cretaceous Research szakfolyóiratban publikálták, a tanulmány itt olvasható.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: