Sokáig elveszettnek gondolták a Kolozsvári Tudományegyetem Földrajzi Intézetének világhírű földrajztudósa, Cholnoky Jenő fotóit és térkép gyűjteményét. A 2001-ben előkerült, páratlanul értékes anyag egy részét most Budapesten állították ki.
Harmincöt éve nem néztek utána, a mostani felméréshez viszont már nem csak papírtérképeket, hanem légi- és műholdfelvételeket is használtak. Összesen 7273 új szigetet vettek nyilvántartásba.
Hogyan maradhat fenn évtizedeken át egy tankönyv, ami teli van hibával, és amit mértéktartóan becsülve is több száz tanár használt sok tízezer diák oktatása során? Egy földrajztanár igyekszik megérteni és elmagyarázni.
Miért csökkenhet az egyenlőtlenség nagyobb eséllyel Kazincbarcikán és Veszprémben, mint Kaposváron és Esztergomban? Magyar és külföldi kutatók vizsgálták a közösségi oldalon szerveződő társas kapcsolatok, a városokat széttagoló fizikai akadályok és az egyenlőtlenség növekedésének összefüggéseit.
Az ausztrál kutatók felfedezése újraírhatja a tankönyveket, amelyek még csak külső és belső magról számolnak be a Föld struktúrájának taglalásánál. Itt a legbelsőbb belső mag!
Kína és Nepál tegnap megegyezett a 8848,86 méteres magasságban, de valószínűleg még nincs vége a történetnek. Az idők során Olaszország, India, Kína, Nepál és az Egyesült Államok is előállt egy-egy számmal, a számháborúban ezzel a döntéssel átmeneti szünet állhat be.
A hozzáférhető legrészletesebb térképészeti adatbázisok alapján rajzolta újra a Föld kontinenseinek érrendszerét a Birminghamben élő magyar kartográfus.