Laboratóriumban növesztett mesterséges fa lehet a bútorgyártás jövője

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Napfény és termőtalaj nélkül, laboratóriumban gyártható mesterséges faanyagot fejlesztett egy amerikai kutatócsoport. Ashley Beckwith, az MIT munkatársa, a tanulmány vezető szerzője szerint a mesterséges faanyag egy napon hasznos kiegészítése lehet a hagyományos erdőgazdálkodási modellnek, és hosszú távon fenntartható nyersanyagforrást biztosíthat.

Beckwith és munkatársai 3d-nyomtatóval készíthető zselét használtak a növényi sejtek formába öntéséhez és megszilárdításához, majd arra használták az eljárást, hogy olyan mesterséges faanyagokat és deszkákat gyártsanak, amiket bútorkészítésre is fel lehet használni.

„Világszerte egyre nagyobb az igény a növényalapú termékek iránt, legyen szó élelmiszerekről, az infrastruktúrához használt alapanyagokról, fogyasztási cikkekről vagy bioenergiára épülő üzemanyagokról. Ugyanakkor a megművelhető terület véges. Rengeteg erőforrást pazarolunk a növénytermesztésre, miközben csak a növény egy kis részét használjuk fel. Az alapanyaggyártáshoz ki kellett dolgoznunk egy stratégiai megközelítést, amely kevésbé függ a termőtalajtól.”

– mondta Beckwith a BBC 5 rádióműsorában, a Naga Munchetty Programme-ban.

Beckwith és munkatársai az elméletük működőképességének igazolására apró növényi struktúrákat növesztettek, amihez az őszirózsafélék családjába tartozó rézvirágot használták növényi alapanyagként. A kutatók remélik, hogy az így előállítható struktúrák mérete idővel növelhető lesz, mert csak így van rá esély, hogy az eljárásból széles körben használt gyártástechnológia lesz. 

Azt Beckwith és kollégái is elismerték, hogy a megfelelő méretű mesterséges faanyag gyártása hosszadalmas folyamat. Egy kávézóasztalnyi műfa előállítása több hónapot is igénybe vehet – igaz, ez is jóval gyorsabb a természetes útnál, ami legalább 20 évig tartana.

„Nem tudom, növesztenék-e egy komplett asztalt, mivel ez helykihasználás szempontjából nem lenne túl praktikus. Elméletileg viszont semmi akadálya annak, hogy megtegyük.”

– mondta Beckwith a BBC-nek.

A természetes úton, illetve laboratóriumban előállított fatípusok minőségbeli különbségei elsősorban a fatípusok szerkezetében jelentkeznek. Beckwith elmondta, hogy a valódi fa struktúrája jóval rendezettebb; ezt a struktúrát a fa törzsében áramló folyadékok alakítják ki. A mesterséges fából ezek hiányoznak, így a szintetikus úton előállított fa inkább forgácslapra vagy más kompozit faanyagokra emlékeztet.

Bár a kutatás még csak korai stádiumban jár, Beckwith és kollégái remélik, hogy 10 éven belül valódi áttörést érhetnek el. Beckwith szerint az emberek fogékonyak a koncepcióra, így jó esély van rá, hogy a technológia mások érdeklődését is felkelti, ami még közelebb hozhatja a megvalósulást.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: