Ez lesz az év 10 legfontosabb technológiája az MIT Technology Review szerint

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

A világ egyik legnépszerűbb technológiai szaklapja, az MIT Technology Review húsz éve minden évben listát készít az év legfontosabb technológiáiról, és bár úgy tűnik, még 2021-ben is meghatározó lesz a koronavírus a tudományban, az idei tízes listán a fenntartható jövőt érintő innovációknak és a mesterséges intelligenciának is jutott hely.

Bár a tavalyi év top 10-ének teljesen keresztbe tett a világjárvány, Bill Gates 2019-es vendéglistáján több olyan technológia szerepelt, amely mára megkerülhetetlenné vált: a világ legnagyobb fúziós reaktorát épp most készülnek tesztelni, a mesterséges húsételeket kezdik engedélyezni, de a szén-dioxid-leválasztó üzemek is egyre népszerűbbek.

Tehát 2021 tíz legfontosabb, áttörő technológiája az MIT Technology Review szerint a következő:

1. Hírvivő RNS (mRNS) vakcinák. A két leghatékonyabbnak tűnő COVID-vakcina (Pfizer/BioNTech, Moderna) is azt az mRNS-alapú technológiát használja, amely felfedezésében főszerepet játszott Karikó Katalin, több szegedi kutató mellett. A nagyjából húsz éve folyamatosan fejlesztett technológia segítségével kevesebb mint egy év alatt hatékony vakcinákat lehetett fejleszteni egy új vírusra, és mivel egyszerűen szerkeszthető, a mutációkkal is könnyebb lehet felvenni a harcot. A jövőben ráadásul a malária, a HIV és akár még különböző ráktípusok ellen is bevethetik.

2. GPT-3. A természetes nyelvet feldolgozó modellek talán a leglátványosabb mutatói a mesterséges intelligencia fejlődésének: az AI beszéd- és íráskészsége rohamtempóban javul, és ezek közül is a több ezer könyvet és szinte az egész internetet elolvasott GPT-3 a legkorszerűbb, amely már simán képes élethű emberi szövegeket alkotni. A GPT-3-at korábban a Qubiten is bemutattuk.

3. A TikTok algoritmusai. Pár éve még csak egy szubkultúrányi magyar fiatal tátogott a musical.ly nevű app zenéire, majd a startup 2018-ban egyesült a kínai TikTokkal, és tavaly végighódította a világot, influenszerek és tinisztárok ezreit az internetre zúdítva. A százmilliók által használt app algoritmusai a szokásokkal ellentétben nem feltétlenül a legnépszerűbb tartalomgyártókat részesíti előnyben, így több esélye van új arcoknak is feltűnni, miközben próbálja az ízlésedet is eltalálni. Ehhez egy rakás adatot is tárol rólad, ami könnyen a kínai államnál köthet ki.

4. Fémes lítiumakkumulátorok. Az elektromos járművek terjedését nagyban gátolja, hogy hosszú töltés után is kevesebb kilométert bírnak, mint a hagyományos motoros járművek. Ez a lítiumion-akkumulátorok korlátozott hatékonyságából fakad, de több cég kísérletezik már a sokkal több energia tárolására képes fémes lítiumaksikkal. A QuantumScape prototípusa például 80 százalékkal növeli az elektromos autók hatékonyságát, és nagyságrendekkel gyorsabban tölthető – a Volkswagen már rá is ugrott, és 2025-től ilyen akkumulátorokkal szereli fel modelljeit.

Ez még nem villannyal megy: lítiumot bányásznak BolíviábanFotó: AIZAR RALDES/AFP

5. Adatvédelmi trösztök. Az elmúlt évtized a nagy techcégek adatvédelmi botrányaitól volt hangos, de a problémákra mintha senki sem tudott volna megoldást nyújtani. A személyes információinkat, a fényképeinket, sőt még a genetikai adatainkat is megosztjuk az interneten, és onnantól, hogy leokéztuk a szolgáltató adatkezelési tájékoztatóját, nem rendelkezünk felettük. A felhasználói csoportok alkotta adatvédelmi trösztök egy új elképzelés szerint olyan jogi entitásként működnének, mint a szakszervezetek, amelyek szerepet játszhatnának az adatkezelési szabályok alakításában, és felléphetnének az egyes problémás esetekben.

6. Zöld hidrogén. A fosszilis tüzelőanyagokra nyújthat alternatívát a hidrogén, ami tisztán, szén-dioxid-kibocsátás nélkül égethető, nagy energiasűrűsége miatt jó energiatároló lehet az időszakos megújuló források kiegészítésére, ráadásul cseppfolyósítható, így üzemanyagként is felhasználható. Az előállítása eddig földgázból történt, de – főként Európában – egyre több nap- és szélenergiával működő elektrolízis-üzem épül, zöldítve a folyamatot.

7. Digitális kontaktkutatás. A koronavírus-járvány kezdetén az egészségügyi szakértők messiásként tekintettek a digitális kontaktkutatásra, hiszen a GPS- és Bluetooth-képes okostelefonok segítségével könnyen felépíthető egy adatbázis, amely használatával rengeteg fertőzés elkerülhetővé válik. Az Apple és a Google is partner volt ebben, de a különböző appok és orvosi ajánlások rengetegében, valamint puszta közönyből mégsem lett tömeges trend belőle, így ha egyelőre el is maradt a digitális kontaktkutatás áttörése, már látható, mire kell figyelni, hogy a jövő járványai mérsékelhetővé váljanak.

8. Hiperpontos helymeghatározás. A GPS mára életünk szerves részévé vált, nehezen tudnánk elképzelni, hogy egy térkép nem mondja meg azonnal, hol is vagyunk éppen. A technológia azonban jelenleg 5-10 méteres pontosságú, amit az újabb helymeghatározási technológiák néhány centi- vagy akár milliméteresre is képesek csökkenteni. Ez az önvezető autóktól a robotfutárokon át a földcsuszamlások előrejelzéséig sok területen kritikus fontossággal bír, miközben már az új, általános rendszerek (a GPS III vagy a kínai BeiDou) is az 1-2 méteres pontosságot célozzák.

A BeiDou navigációsműhold-rendszer modellje egy pekingi konferencián, 2020 szeptemberébenFotó: KOKI KATAOKA/The Yomiuri Shimbun

9. Távminden. Távmunka, távoktatás, Zoom, Meet, Teams – egy év alatt megkerülhetetlenné váltak ezek a fogalmak és szoftverek. A járványhelyzet megkövetelte a tömeges mozgás korlátozását, de a kezdeti sokkon hamar túllendült a társadalom egy része, és ma már vannak munkahelyek, amelyek a pozitív tapasztalatok miatt örök home office-ra váltanak. Indiában valamelyest demokratizálta az oktatást az appok hódítása, míg több afrikai országban a telemedicina járult hozzá milliók egészségéhez.

10. Multimodális mesterséges intelligencia. A mesterséges intelligencia gyors fejlődése megkérdőjelezhetetlen, de az emberek egyedi problémamegoldó képességéhez még mindig nem érhet fel, és ismeretlen helyzetekben sem találja fel magát, ha nem táplálták bele előre a szükséges információkat. A kutatók ezért elkezdték bővíteni az AI érzékeit: a számítógépes látás, a hangfelismerés vagy a természetesnyelv-feldolgozás technológiái külön csak egy-egy problémára jelentenek megoldást, de mi van, ha egy rendszerben ötvözik őket? A multimodális AI-ban rejlő lehetőségekről a Tech Review-ban lehet bővebben olvasni.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: