Pardi Norbert: A jelenlegi mRNS-vakcinák minden ismert vírusvariáns ellen megfelelő védelmet nyújtanak
A Science Meetup koronavírus-járvány alatti Karanténnapló-különkiadásának legújabb epizódjában Varga Máté genetikus Pardi Norberttel, a Pennsylvaniai Egyetem kutatójával beszélgetett, aki Karikó Katalinnal részt vett az mRNS oltási technológia kifejlesztésében. A szakember az interjúban elmagyarázta, hogyan működnek az mRNS-oltások, milyen előnyeik vannak, és milyen egyéb terápiákra adhatnak lehetőséget a jövőben. Pardi emellett megnyugtatóan beszélt a koronavírus új variánsainak hatásairól, amelyek ellen szerinte továbbra is működőképesek maradnak az mRNS-oltások.
Az interjú előtt az adást az aktuális járványhelyzettel kezdtük, majd a vírussal és kezelésével kapcsolatos új információkról beszéltünk. Egy a Cell folyóiratban februárban megjelent tanulmány alapján elmagyaráztuk, hogyan reagál az immunrendszer a koronavírus-fertőzésre, és miért alakul ki a súlyos COVID-19 megbetegedés. Ezután szót ejtettünk a Molnupiravir kísérleti antivirális gyógyszerről, amely nemrég publikált klinikai vizsgálati részeredmények alapján ígéretes lehet a koronavírus-fertőzés kezelésében. Végül az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) közleménye alapján áttekintettük az AstraZeneca vakcinája körül kialakult helyzetet.
Kevés nagyon jó oltás létezik
A Pardi Norberttel folytatott beszélgetésben Varga elmondta, hogy a 20. század több szempontból is az oltások sikertörténetének tekinthető - így felmerül a kérdés, miért van szükség új oltási technológiákra a meglévők mellé. Pardi szerint az oltások tízmilliók-százmilliók életét mentették már meg, ugyanakkor ami a vakcinák hatásosságát illeti, viszonylag kevés nagyon jó oltásunk van, amelyek egy dózissal akár életre szóló védelmet adhatnak. A szakember a szezonális influenza elleni oltásokat hozta példának a nem igazán ideális vakcinákra. Ezekre egyes években alacsonyabb hatásosság lehet jellemző, ha az oltáshoz kiválasztott influenzavírus-törzsek nem passzolnak az éppen abban a szezonban jellemző vírusokkal – ennek ellenére Pardi is hangsúlyozta, hogy érdemes őket beadatni.
Sok olyan vírus, baktérium vagy egysejtű kórokozó létezik, mint a maláriát okozó Plasmodium, amelyek ellen egyáltalán nincs elfogadott oltás. Mint Pardi elmondta, a korábbi oltási technológiáknak vannak limitációi: előfordul, hogy a vírus valamely tulajdonsága miatt nem mindig lehet elkészíteni őket, mint ahogy az is, hogy nem váltanak ki elégséges immunválaszt. Vannak olyan esetek is, amikor egyszerűen a vírus működéséről nincs elég információnk, mondta a kutató: sokáig ez volt a helyzet az AIDS-et okozó HIV esetén is.
Az mRNS-vakcinákról, amelyeket jelenleg a német-amerikai Pfizer-BioNTech és az amerikai Moderna SARS-CoV-2 elleni vakcinája testesít meg, a kutató kifejtette: a platform kiváló, és ideális immunválaszt képes kiváltani. Pardi ugyanakkor nem gondolja azt, hogy az mRNS-oltások minden korábban említett problémát önmaguktól megoldanak.
Ami az mRNS-vakcinák jövőjéről és akár más, nem fertőző betegségek elleni bevethetőségét illeti, Pardi valószínűnek tartja, hogy az mRNS-technológia a jövőben szerepet kaphat autoimmun betegségek kezelésében vagy akár a rákterápiában is. És hogy mennyire hatásosak a jelenlegi mRNS-vakcinák a koronavírus különböző, az elmúlt néhány hónapban megjelent új variánsai ellen? Pardi aszerint jelenleg nincs igazán ok az aggodalomra; a Pfizer-BioNTech és a Moderna folyamatosan követi, mennyire hatásosak az oltásaik a megjelenő variánsok ellen (a Moderna már klinikai vizsgálatra küldött egy kifejezetten a dél-afrikai variáns ellen kifejlesztett mRNA-1273.351 vakcinát). Pardi ennek ellenére nagyon fontosnak tartja hangsúlyozni, hogy a jelenlegi mRNS-oltások kellő védelmet nyújtanak a most ismert összes SARS-CoV-2 koronavírus variáns ellen.
A teljes epizód itt tekinthető meg:
Kapcsolódó cikkek a Qubiten: