Karikó Katalin: A vakcinák kifejezetten olcsók ahhoz képest, hogy mennyi munka van bennük

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Magyarországon jelenleg nincs elég oltóanyag, így kellemetlen, ha azt mondom, oltakozzanak az emberek – mondta kedd este online előadásában Karikó Katalin, a  német BioNTech alelnöke, aki szerint mindannyian tehetünk azért, hogy ne terjedjen tovább a koronavírus. Az mRNS-alapú vakcinák technológiáját szabadalmaztató kutatóval, a University of Pennsylvania professzorával kedd este Csendes Tibor egyetemi tanár, a szegedi Dugonics Társaság civil egyesület alelnöke és Géczi János biológus beszélgetett a Pfizer/BioNTech által kifejlesztett oltóanyagról, Karikó  karrierjéről és családi hátteréről. 

A kutató, a University of Pennsylvania biokémikus professzora a beszélgetés jelentős részét a hozzá érkező kérdések megválaszolására szánta, az alábbiakban ezekből válogattunk.

Meddig tart a koronavírus elleni védőoltás hatása?

Karikó Katalin: Erről egyelőre nem lehet biztosat tudni. A klinikai vizsgálatok során a tavalyi évben áprilisban és májusban oltottak be először tesztalanyokat ezzel a vakcinával, és 2020 későbbi szakaszától kezdődött a kiterjedt vakcináció. Jelenleg vizsgáljuk, hogy a beoltottak közül hányan fertőződnek meg újra. 

Azt már tudjuk, hogy akik a koronavírussal megfertőződtek és nem kaptak oltást, hat hónap múlva már újra elkaphatják a vírust. Viszont akiket még a kezdeti klinikai vizsgálatoknál beoltottak, egyelőre nem fertőződtek meg újra. Sajnos azonban várnunk kell, hogy erre a kérdésre pontos választ lehessen adni. Lehet, hogy egy év, lehet, hogy két év, lehet, hogy több. Ami biztos, a védőoltás általában sokkal tovább tartó védelmet biztosít, mint a fertőzést követő immunitás, ugyanis a vírusnak van egy olyan módosulása, amely lecsökkentheti az immunrendszer védekező képességét.

COVID-fertőzés után mennyi idő múlva javasolja a Pfizer oltásának felvételét?

Karikó Katalin:  Egy hónappal ezelőtt még 90 nap volt az általános iránymutatás, de azóta kijött a témában egy újabb kutatás, amelynek hatására már nincs megadva, mennyi időt kell várni a vakcinával. Ez attól is függhet, mennyire volt súlyos a COVID-fertőzés. Ha csak enyhe tünetekkel vagy tünetmentesen átment valakin, akkor akár hamarabb is érdemes lehet felvenni az oltást, hiszen a szervezetben kevesebb ellenanyag termelődhetett.

Viszont ha a fertőzésen átesett beteg szervezetében még nagyon magas a vírus ellen termelődő ellenanyag szintje, és erre adnak egy oltást, akkor súlyosabbak lehetnek a mellékhatások.

Aki már átesett a fertőzésen, annak valóban elég az első oltás?

Karikó Katalin:  Igen, nemrég született egy tanulmány, amelynek az eredményei szerint ilyenkor elegendő lesz egy dózis, mivel a fertőzés már szinte az első oltásnak számít.

Mennyi az anafilaxiás sokk esélye a vakcina beadása után? 

Karikó Katalin:  A Pfizer/BioNTech-hez került adatok alapján, amelyek az izraeli oltási kampányból származnak, egyelőre annyi mondható el, hogy a 4,7 millió beoltottból 158 ember tapasztalt súlyos mellékhatást, vagyis körülbelül 47 ezer emberből egy. Eredetileg az mRNS-alapú vakcina klinikai vizsgálatainak befejeződését követően semmilyen ellenjavallatot nem adtak ki, egyedül a terhes anyáknak és a 16 éven aluliaknak nem ajánlották, mert esetükben nem vizsgálták a vakcina hatásait. Jelenleg ott tartunk, hogy a várandósokat és a gyerekeket is bevonták a klinikai vizsgálatokba.

Nincs olyan gyógyszer, amelynek ne lenne mellékhatása, viszont sokkal súlyosabb következményei lehetnek annak, ha valaki megfertőződik. Ha jól tudom, Magyarországon ma már több mint nyolcszázan vannak lélegeztetőgépen, ennek alacsonyak a túlélési esélyei, és ha sikerül nekik, akkor is súlyos következményekkel néznek szembe, például tüdőkárosodást kaphatnak. Így aki teheti, annak érdemes felvenni az oltást, még akár szívműtétet követően is.

Az eddigi ajánlások a két oltás között 21 nap elteltét írták elő, jelenleg felemelték Magyarországon 35 napra. Problémát okozhat-e ez?

Karikó Katalin:  A két oltás közötti időszak esetén a 21 napot amiatt ajánlotta korábban a CDC és más járványügyi hatóságok, mert a klinikai vizsgálatokban így tesztelték a vakcinák hatásosságát és biztonságosságát. Ez azonban nem azt jelenti, hogy így az optimális, hanem azt, hogy a tesztelési folyamatot így lehetett a leggyorsabban végigvinni, ugyanis három hét a legrövidebb idő, amelynek az elteltével be lehet adni az ismétlő oltást.

Ezt a koronavírus-járvány sürgetése indokolta: ha két hónapot vártak volna a két oltás között, akkor a klinikai vizsgálatok még most is tartanának. Így csak annyit mondhatok, hogy egyelőre az időintervallum tekintetében sincsenek pontos adatok, annyit tudunk, hogy ez nem szigorú.

Férfiak esetében befolyásolhatja-e a gyermekvállalást a vakcina?

Karikó Katalin:  Semmi ilyesmiről nincs szó. Nincsen tudomásunk arról, hogy az oltóanyag bármiféle befolyással lenne bármilyen testi folyamatra. A vakcinában körülbelül 30 mikrogramnyi mRNS található, míg egy rizsszem körülbelül 30 mg. Ha a rizsszemet körülbelül ezer apró darabra vágjuk szét, körülbelül annyi RNS kerül lokálisan az ember karjába. Sőt, azt is tudjuk, hogy mennyire labilis, mennyire bomlékony anyag az mRNS. Két nap múlva már el is tűnik a szervezetből. Megjelenik az mRNS által kódolt fehérje, de ez is csak pár napig marad az emberi testben, épp elegendő ideig arra, hogy az immunválaszt beindítsa.

Az autoimmun betegségben szenvedők beoltathatják-e magukat? 

Karikó Katalin:  Ebben a kérdésben az amerikai járványügyi központ (CDC) autoimmun betegségek esetére tett ajánlásait ajánlom. Tudomásom szerint mindenesetre az mRNS-vakcina egyetlen autoimmun betegségre sem veszélyes. Miközben a koronavírus-fertőzés egyben autoimmun megbetegedések kockázatával is jár, a vakcina nagy valószínűséggel nem okoz gondot. Általánosságban kimondható, hogy a koronavírus elleni vakcina adható autoimmun betegségben szenvedőknek.

Ha kismamáknak beadják az oltást, ez ad-e védettséget a kisbabáknak?

Karikó Katalin:  Az a jelenlegi tudományos álláspont, hogy igen. Az ellenanyag átjut a terhes anyából a magzatba, és védelmet ad a gyermeknek. Ez történik a szoptatós kismamákkal is, akik az anyatejjel adhatják át a védettséget.

Mi történik immunszupresszió esetén, és érdemes-e ezeket a pácienseket beoltani?

Karikó Katalin:  Súlyos esetben, mint például egy bostoni esetnél láttuk, hogy a páciensnek olyan betegsége volt, amely immunszupresszív, vagyis a szervezet immunreakcióját elnyomó gyógyszerek szedését követelte meg. Ebben az esetben immunrendszere több hónapon át képtelen volt teljesen megküzdeni a koronavírussal, és amikor izolálták benne a vírust, az nagyon mutálódott. Egy emberen belül a vírus rengeteg mutációt hozott létre, ugyanis a szervezet mindig csak egy kicsit tudta lenyomni a kórokozót, de nem tudta végleg legyőzni.

Valószínűleg esetükben is hasznos lenne a vakcináció, mivel ezek a páciensek is megfertőzhetnek másokat, és az veszélyt jelenthet az egész társadalomra.

Várható-e változás a Pfizer/BioNTech-vakcina hűtési előírásait illetően?

Karikó Katalin:  Sokan kérdezik, miért kell -70 fokon tartani a vakcinát. Itt szintén az a helyzet állt elő, hogy erről van a legtöbb ismeretünk. Ha a 3-4 évvel korábban lefagyasztott mRNS-eket kivettük a tárolásból, utána teljes mértékben használhatók voltak.

Nem volt tapasztalatunk arról, mi történik -20 fokon. Most úgy állunk, hogy az utóbbi hűtési hőmérsékleten a vakcina hat hónapig áll el, de utána ki kell dobni. Úgy vélem, az lenne a legjobb, ha mindenhol sikerülne megfelelő hűtőberendezéseket beszerezni, mert ha magasabb hőmérsékletre viszik fel, akkor az oltóanyag kevesebb ideig áll el. 

Mi korlátozza az mRNS-vakcinák esetén a gyártási kapacitást? 

Karikó Katalin:  Míg az mRNS-t lehetséges nagy tételben létrehozni, és az azt körbeölelő lipidburok négyféle lipidjéből kettőt bárhol be lehet szerezni, valójában az ionizálható lipid szintézise jelenti a legnagyobb kihívást. Ennek folyamata jelenleg nagyon nem hatékony. A használt gyártási technológiával ugyanis csak kisebb dózist lehet előállítani, és a folyamat egyáltalán nem skálázható.

Viszont ez érthető is, hiszen eddig nem kellett ilyen nagy tételben előállítani. Olyan ez, mintha azt a feladatot kapná valaki, hogy bár eddig csak két emberre főzött, holnaptól főzzön kétszázra. Ehhez lehetetlen ugyanazt a módszert használni, a technológiát kell megváltoztatni, amin rengetegen dolgoznak. Vannak olyan folyamatok, amelyekbe más gyógyszergyárak besegíthetnek – például a Merck nemrég átvette a zsírok szintézisét a Pfizertől, az ionizálható lipid szintézisét azonban egyelőre nem lehet fokozni, a gyógyszergyárak csak sokszor kisebb dózist tudnak előállítani.

A gyógyszergyárak profitorientáltak. Pandémiás időszakban is inkább a profit hajtja a tevékenységüket?

Karikó Katalin:  A jelen helyzetben mindenki azt nézi, hogyan lehetne minél gyorsabban, minél hatásosabban vakcinát fejleszteni. A Pfizer úgy döntött, hogy az amerikai állami támogatás elfogadása helyett kétmilliárd dollárral segíti a BioNTech vakcinafejlesztési törekvését. Ez azt a kockázatot hordozta, hogy bukás esetén a részvényeseknek kellett volna lenyelniük az elveszett befektetést.

Emellett nagyon alacsony áron kínálják a vakcinákat ahhoz képest, mennyi anyag vagy mennyi munka van benne. Nem gondolnám, hogy a cégvezetőknél jelenleg a profit lenne a fontos, vagy ez diktálna bármit.

Mi a véleménye a többi vakcináról? Sokakban vannak aggályok a kínai vagy az orosz vakcinával kapcsolatban.

Karikó Katalin:  Én magam biokémikus kutató vagyok, nem vakcinológus, elolvasom a tudományos folyóiratokban kiadott tanulmányokat, ezekből értesülök a legújabb kutatási eredményekről. Sem a kínai, sem az orosz vakcináról nem tudok nyilatkozni, véleményt alkotni. Bizonyára mindegyiknek van hatása és véd valamilyen szinten.

Ha valaki beadatja magának mondjuk a kínai oltást, utána lehet váltani másik oltástípusra?

Karikó Katalin:  Ha bőven lesz az oltásokból, például ha már őszre lesz elegendő mennyiségű vakcina, akkor lehet másik típusról gondolkodni. Az mRNS-alapú vagy az elölt vírust tartalmazó oltóanyagok után bármilyen oltást lehet választani. Az adenovírus-alapú vakcináknál, mint amilyen a Szputnyik V vagy az AstraZeneca, viszont probléma lehet azzal, hogy ha a szervezet a továbbiakban már felismeri az adott adenovírusvektort, az immunrendszer esetleg nem engedi tovább, és így nem juthat célba a hatóanyag. Például akit Afrikában már beoltottak az Ebola ellen csimpánz-adenovírusvektoros vakcinával, azt nem fogják beoltani az adenovírusvektoros koronavírus elleni vakcinával, mert a szervezetük nem fog reagálni rá.

Hogyan lehetne meggyőzni az oltáselleneseket Magyarországon?

Karikó Katalin:  Magyarországon jelenleg nincs elég oltóanyag, így kellemetlen, ha azt mondom, oltakozzanak az emberek, hiszen nincsen elég vakcina. Tapasztalataim szerint vannak azok a mindentudók, akiket nem lehet meggyőzni, vannak, akik viszont tájékozódás hiányában nem kérnek az oltóanyagból, őket bizonyára meg lehetne győzni. Hozzátenném, hogy az információk nagy részét én is olvasmányaimból gyűjtöm össze, így a Pfizer/BioNTech vakcináján kívül a többiről nem tudok információval szolgálni.

Sőt, azt vettem észre, hogy a kutatók nem beszélik az átlagemberek nyelvét, nem találjuk a közös hangot. Az átlagemberek ismeretei nagyon messze vannak attól, hogy el tudjuk mondani, mi történik az mRNS-sel vagy általában az immunológiában. A tudósoknak nehéz elmondani, mi történik, de azért próbálom én is jobban megértetni az emberekkel a folyamatokat.

Végszóként azt mondhatom, hogy mindannyian tehetünk azért, hogy ne terjedjen tovább ez a vírus, reméljük, mindenki meg is teszi a részét.

Járvány, klímaváltozás, forradalmak – mindez csak három dermesztő arca annak a felbolydult világnak, ami ránk vár. Lesz még neki jó pár. Ha teheted, segítsd a munkánkat, mi megháláljuk a bizalmadat, és ebben a nagy zavarodottságban hitelesen, alaposan és közérthetően magyarázzuk el, hogy a legégetőbb kérdésekre milyen válaszokat adnak a sárgolyó legnagyobb elméi. Maradj velünk. Támogatom a Qubit szerkesztőségét!

Kapcsolódó cikkek a Qubiten: