Egészen kiváló adatvizualizációs eszközzel örvendeztet meg minket a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) és annak Népességtudományi Kutatóintézete (NKI): interaktív korfákon pörgethetjük végig Magyarország múltjának és várható jövőjének kor és nem szerinti összetételét. Mivel egyáltalán nem egyenletes, melyik évben hányan születtünk, ezek a hullámok az általános öregedési tendenciákon kívül is rejtegethetnek meglepetéseket.

Egy kattintással az is kiderül, hány éves kornál vagyunk 2,5 millióan öregebbek. 2021-et kiválasztva és a felső korosztályokat kijelölve az adódik, idén január elsején nagyjából 1,007 millió férfi és 1,503 millió nő volt 61 éves vagy idősebb, tehát olyan, aki 1959-es vagy annál korábbi születésű, a KSH számításai szerint még életben van, és az országban él. (Ezek a számok biztosan pontatlanok, és például a koronavírus által okozott halálozások miatt a jelzettnél több tízezer fővel csökkenhetett ezen korosztályok létszáma.)

Mindenesetre épp az ő beoltásukra lett volna elegendő az a 2,5 millió oltás, amit a magyar jogszabályok a nyitás (pardon, „újraindítás”) feltételéül szabtak.

Mindenki, aki ennél fiatalabb, mégis be van oltva, az – okkal vagy ok nélkül – idősektől vette el az oltást.

Bár a szokásos halálozási arányhoz képest a fiatalabb korcsoportokat és az alapbetegségekben szenvedőket is meglepően erősen sújthatja a COVID-betegség, különösen az újabb vírusváltozatok, a kórházba kerülés és halálozás kockázata egyértelműen az idősebbek között a legmagasabb. A brit Economist szintén interaktív ábráján egymillió amerikai koronavírus-eset adataiból ábrázolják ezt a kockázatot nem és kor szerint, különböző alapbetegségeket bekapcsolva. Nehéz olyan betegséget találni, amivel nagyobb eséllyel kerülnek kórházba (vagy még rosszabb helyzetbe) hatvan alattiak, mint anélkül is a hetven felettiek.

Magyarország nem kor szerint csökkenő sorrendben oltotta be polgárait. Ennek több haláleset lehet a következménye, és így talán a gazdaságot is később lehet újraindítani.