A véltnél kevésbé sújtja az idősebb korosztályokat a járvány a statisztikák szerint

Nincsen jövőnk tudomány nélkül, nincsen Qubit nélkületek. Támogasd a munkánkat!

Az idősebbeket jobban kell óvni a járványtól, mert számukra a betegség végzetes lehet – halljuk nap mint nap a figyelmeztetést. Nem is alaptalanul, hiszen túlnyomórészt az idősebb korosztály szerepel a COVID-19 betegségben elhalálozottak listáján. Ez azonban megtévesztő, hiszen járványmentes körülmények között is az idősek halnak meg a legnagyobb számban. Ezért ha reális képet akarunk kapni, akkor azt kell megvizsgálni, hogy a korosztályokon belül hogyan aránylik az új koronavírusnak tulajdonított halálesetek száma az összes halálesethez képest. 

Az összehasonlítást legegyszerűbben az Egyesült Államok adatai alapján végezhetjük el, ahol viszonylag egységes a nyilvántartás minden egyes államban. Felmerül persze a kérdés, hogy mennyire bízhatunk meg a COVID-19 számlájára írt halálozási statisztikákban, segít azonban vizsgálatainkban, ha a többlethalálozások számát vesszük alapul a korábbi évekhez képest. 

Az alábbi ábrán az USA halálozási statisztikája szerepel hetekre lebontva. Az alsó görbék mutatják a 2015-2019-es évek halálozási adatait, amit messze meghalad a 2020-ra vonatkozó vörös vonal. A közöttük lévő tartományból lehet meghatározni a többlethalálozások számát, amiből kiderül, hogy 2020-ban az USA-ban 300 ezer emberrel több halt meg, mint a korábbi években.



Az USA halálozási statisztikája a 2015-2020-as években, baloldalt legfelül már a 2021-évre átnyúló adatok látszanak.

A COVID-19-nek tulajdonított halálozási szám ennél viszont nagyobb, mégpedig 457 ezer. Vagyis minden harmadik halál, amit az új koronavírussal hoztak kapcsolatba, akkor is bekövetkezett volna, ha az illetőt nem fertőzi meg a kórokozó.

Az alábbi ábrán az Egyesült Államok populációjának kor szerinti eloszlása látható.

Csak a 35 évnél idősebb korosztályokat vizsgáljuk 10 éves felbontásban, mert a fiatalabbak közötti kevesebb haláleset bizonytalanná teszi a statisztikai kiértékelést.

35 és 64 év között nagyjából azonos a népességszám, utána már gyors csökkenést láthatunk. Ezek a számok már mutatják, hogy jelentős számú halálozás 65 év felett következik be.

A fentiekből látható, hogy a 85 évnél idősebbek 16 százaléka már egy éven belül elhalálozik. Amikor a COVID-19 halálozási mutatóját vizsgáljuk, azt a teljes halálozási számmal érdemes összevetni. 

A következő ábrán egymás mellett láthatjuk az egyes korosztályok évi haláleseteinek számát, összevetve az új koronavírusnak tulajdonított esetekkel. Mindkét adat a 2020-as évre vonatkozik.

Az összes haláleset egyenletesen növekszik a korcsoporttal, ennek oka, hogy a korral növekszik az elhalálozás valószínűsége, amit csak részben kompenzál a csökkenő létszámarány. A számunkra legfontosabb információt a két oszlop aránya adja meg, amit százalékosan az alábbi diagram mutat.

Ennek alapján vonhatjuk le a legfontosabb következtetésünket: a 65 év feletti korosztályban kétszer akkora a koronavírus miatti elhalálozás kockázata, mint a 35 és 44 év közöttiek esetében. 

Viszont 65 év felett ez a kockázat már nem növekszik tovább, legalábbis az Egyesült Államokban. Ugyanezt mutatják a többlethalálozásra vonatkozó alábbi statisztikák is.



A többlethalál korcsoportonkénti változása az Egyesült Államokban.

A COVID-19-nek tulajdonított halálesetek százalékos arányának számai nem tévesztendők össze azzal, hogy a regisztrált fertőzések száma hogyan aránylik a halálesetekhez. Az Egyesült Államokban ez az arány 1,78 százalék az eddig befutott adatok szerint. Viszont a tényleges fertőzések száma nagyobb a kimutatott eseteknél, ezért ez a járványtani mutató valószínűleg ennél is kisebb.

Ezek alapján úgy vélem, hogy az összhalálozáshoz mért mutató túlbecsült, legalábbis a többlethalálozásra vonatkozó adatok szerint – a feltüntetett százalékok kétharmada lehet reális. Ahhoz viszont nem áll rendelkezésre elegendő adat, hogy meg lehessen vizsgálni, mekkora a fertőzések számának aránya a halálesetekhez képest az egyes korcsoportokban.

A szerző fizikus, a BME és az ELTE címzetes egyetemi tanára. Kalandozások a fizikában sorozatának korábbi írásai itttudósportréi itt olvashatók. 

Korábbi kapcsolódó cikkeink: