Bár a vakcinák több tízezer életet mentettek meg, a halálozás kockázatát nem csökkentik annyival, hogy az kiegyenlítse az idősebb korral járó magasabb kockázatot – magyarázta el egy matematikai biológiával foglalkozó kutató.
Az országban eddig 117 emberrel végzett a koronavírus eddigi legveszélyesebb, delta variánsa. Az áldozatok közül 50 két védőoltást is kapott, de egyikük sem volt 50 évnél fiatalabb.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint az emberek és a főemlősök születési és halálozási adatainak hosszú generációkra visszamenő összehasonlító elemzése azt mutatja, hogy a halandóság általános mintázata nem változott az idők során.
Az éghajlatváltozás negatív közegészségügyi hatásai leginkább Közép- és Dél-Amerika, valamint Ázsia országaiban jelentkeznek, de a világ más részein is hasonló a helyzet.
Peruban a többlethalálozási adatokkal összhangban csaknem háromszorosára növelték a koronavírus miatt elhunytak számát. Így egymillió lakosra több mint 5400 halálozás jut, míg Magyarországon ez a szám 3085.
Érdekes összefüggésre bukkantak statisztikusok: szokatlanul pontosan jelezte előre a születésszámok alakulását a parkok látogatottságának változása a 2020. január-áprilisi időszakban. A jelenséget nem a randizás gyakorisága, hanem a félelem nélküliség magyarázhatja.
A járvány nagyobb hullámai között és után az előző évekhez mért többlethalálozás alatta marad a fertőzésnek tulajdonított áldozatok számának, amiből adódik a következtetés, hogy a halálozási statisztikák hamisítanak, vagy hogy nincs is olyan sok halott a járványban. Mindkettő tévedés.
Akár a legmagasabb a világon a magyarországi koronavírus-halottak aránya, akár „csak” az egyik legmagasabb, a járvány felszínre hozta az ellátórendszer és a magyarok rossz egészségi állapotának problémáit. A helyzetet súlyosbította a hevenyészett járványkezelés és a védekezést segítő információk elfojtása.
A többlethalálozás 1471 körül alakult egymillió lakosonként 2020 márciusa és 2021 februárja között.
Miközben a koronavírus miatti halálozásban Magyarország az élen járt, a magyarok mobilitása alig változott a világjárvány előtti időszakhoz képest – derül ki a közép- és kelet-európai térség halálozási és a mobilitási adataiból, valamint az Oxfordi Egyetem kormányzati intézkedéseket mérő indexéből.
Bár a 2020-ról szóló végleges halálozási adatot még nem publikálták, az oszlop magassága mutatja az előző öt évhez képest jelentős többletet, ami az év utolsó 8-10 hetében keletkezett.
A koronavírus bizonyítottan az idősekre a legveszélyesebb, Magyarország mégsem kor szerint csökkenő sorrendben oltotta be polgárait.
A Mediator nevű készítmény 33 évig volt a piacon, és hozzávetőlegesen ötmillió ember használta mielőtt 2009-ben kivonták volna a forgalomból. A vádirat szerint ezalatt több mint 2 ezren haltak meg a mellékhatások miatt.
A lélegeztetőgépen lévő betegek aránya az aktív fertőzöttekhez képest Romániában, Németországban és Horvátországban a legmagasabb.
Csak a magas életkor jelent nagyobb kockázati faktort a skizofréniánál; még a dohányosok és a szívbetegek is jobb eséllyel néznek szembe a koronavírussal. De mi az összefüggés a mentális rendellenesség és egy vírusfertőzés lefolyása között?
A BM adatai szerint a decemberi halálozás a novemberinél is magasabb volt, a KSH számai ugyanakkor minimális csökkenést mutatnak. Az éves természetes fogyás 2020-ban 40 ezer főről 47 ezer főre, 16 százalékkal nőtt az előző évhez képest.
Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
Bár Svédországban továbbra is magasak a koronavírus-esetszámok, és ez elsősorban a kórházakban okoz problémát, a halálozás a második hullámban kevésbé volt kiugró. Annyira nem, hogy december 17-én már Magyarországon magasabb az egymillió főre jutó halálesetek száma.
A 8,5-11,8 millió lakosú országok közül nálunk a legsúlyosabb a helyzet.
Drámai emelkedést mutat a halálozások száma.
Európa nincs túl jó pozícióban a koronavírus elleni globális harcban, Afrika, de Amerika esélyei is sokkal jobbak a korhoz igazított fertőzési halálozási ráták szerint.
Miközben Nyugaton azt találgatják a tudósok, miért jár kevesebb halálozással a koronavírus-járvány, mint tavasszal, Közép- és Kelet-Európában éppen ezzel ellentétes a trend. Csehországban egészen tragikus a helyzet, de a magyar, szlovén és horvát adatok is rosszak.
Egy százévente egyszer előforduló, szakadatlan esőkkel és hidegfrontokkal együtt járó éghajlati változás súlyosbította a történelem egyik legpusztítóbb járványát – állapították meg amerikai kutatók több mint százéves gleccsermintákból.
A vírusfertőzés okozhat szívleállást, fulladást vagy stroke-ot is, de nem mindegy, hogy végül mi kerül a halotti bizonyítványra.
A kelet-közép-európai országok közül nálunk emelkedik a leginkább a járványgörbe, és a halálozási arány is itt a legrosszabb.
Május 4-ig 130 ezer helyett több mint 3,2 millió halálos áldozatot szedett volna a COVID-19, ha nem lépnek életbe a kijárási korlátozások vagy az iskolabezárások – állítják az Imperial College London kutatói egy új járványügyi modell alapján.
Bár idén áprilisban ezerrel többen haltak meg az országban, mint 2019 áprilisában, a halálozások száma alig haladja meg a tízéves átlagot, derül ki a KSH és a belügyminisztérium adataiból.
A svédországi halálozás Skandinávián belül kiugró, de még így is kedvezőbbek az adatok, mint több európai országban, ahol pedig szigorú korlátozásokat vezettek be. Úgy tűnik, a nagyobb halálozás árán sem sikerült elérni, hogy kevésbé essen vissza a gazdaság.
A magyarázat vélhetően a COVID-19-világjárvány, még ha nem is feltétlenül a betegség a halálozások közvetlen oka. Annyi biztos, hogy hivatalosan messze nem halt meg annyi ember a koronavírus miatt, mint amennyi a többletet magyarázná.
A kínai vezetés adminisztrációs anomáliákkal magyarázza, hogy februárban ennyivel kevesebb halottról számolt be a világnak.
Az ENSZ előrejelzései alapján összeállított listán szereplő húsz országból tizenöt kelet-európai. Van három olyan ország is, amely jelenlegi népessége több mint ötödét veszíti el 2050-re. Magyarországon a 14. leggyorsabb a népességfogyás a világon.
A természetes szelekciót nemhogy leállította, hanem igen durván felerősítette a modern társadalom, írja Kun Ádám, az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa.
A várható élettartam növelése mellett a kávéfogyasztás csökkenti a rák, a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi megbetegedések, valamint a diabétesz kialakulásának kockázatát – derül ki egy frissen publikált, több millió ember kórtörténetét elemző tanulmányból.