Koronavírus, karantén, munkanélküliség, depresszió: 2020-at valószínűleg kevesen könyvelik el életük évének. A globális gazdasági mutatókat elnézve azonban 2020-nál eddig csupán három jobb év volt a történelemben: 2017, 2018 és 2019.
Bár Svédországban továbbra is magasak a koronavírus-esetszámok, és ez elsősorban a kórházakban okoz problémát, a halálozás a második hullámban kevésbé volt kiugró. Annyira nem, hogy december 17-én már Magyarországon magasabb az egymillió főre jutó halálesetek száma.
A 8,5-11,8 millió lakosú országok közül nálunk a legsúlyosabb a helyzet.
Drámai emelkedést mutat a halálozások száma.
Európa nincs túl jó pozícióban a koronavírus elleni globális harcban, Afrika, de Amerika esélyei is sokkal jobbak a korhoz igazított fertőzési halálozási ráták szerint.
Miközben Nyugaton azt találgatják a tudósok, miért jár kevesebb halálozással a koronavírus-járvány, mint tavasszal, Közép- és Kelet-Európában éppen ezzel ellentétes a trend. Csehországban egészen tragikus a helyzet, de a magyar, szlovén és horvát adatok is rosszak.
Egy százévente egyszer előforduló, szakadatlan esőkkel és hidegfrontokkal együtt járó éghajlati változás súlyosbította a történelem egyik legpusztítóbb járványát – állapították meg amerikai kutatók több mint százéves gleccsermintákból.
A vírusfertőzés okozhat szívleállást, fulladást vagy stroke-ot is, de nem mindegy, hogy végül mi kerül a halotti bizonyítványra.
A kelet-közép-európai országok közül nálunk emelkedik a leginkább a járványgörbe, és a halálozási arány is itt a legrosszabb.
Május 4-ig 130 ezer helyett több mint 3,2 millió halálos áldozatot szedett volna a COVID-19, ha nem lépnek életbe a kijárási korlátozások vagy az iskolabezárások – állítják az Imperial College London kutatói egy új járványügyi modell alapján.
Bár idén áprilisban ezerrel többen haltak meg az országban, mint 2019 áprilisában, a halálozások száma alig haladja meg a tízéves átlagot, derül ki a KSH és a belügyminisztérium adataiból.
A svédországi halálozás Skandinávián belül kiugró, de még így is kedvezőbbek az adatok, mint több európai országban, ahol pedig szigorú korlátozásokat vezettek be. Úgy tűnik, a nagyobb halálozás árán sem sikerült elérni, hogy kevésbé essen vissza a gazdaság.
A magyarázat vélhetően a COVID-19-világjárvány, még ha nem is feltétlenül a betegség a halálozások közvetlen oka. Annyi biztos, hogy hivatalosan messze nem halt meg annyi ember a koronavírus miatt, mint amennyi a többletet magyarázná.
A kínai vezetés adminisztrációs anomáliákkal magyarázza, hogy februárban ennyivel kevesebb halottról számolt be a világnak.
Az ENSZ előrejelzései alapján összeállított listán szereplő húsz országból tizenöt kelet-európai. Van három olyan ország is, amely jelenlegi népessége több mint ötödét veszíti el 2050-re. Magyarországon a 14. leggyorsabb a népességfogyás a világon.
A természetes szelekciót nemhogy leállította, hanem igen durván felerősítette a modern társadalom, írja Kun Ádám, az MTA - ELTE Elméleti Biológiai és Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport főmunkatársa.
A várható élettartam növelése mellett a kávéfogyasztás csökkenti a rák, a szív- és érrendszeri, illetve légzőszervi megbetegedések, valamint a diabétesz kialakulásának kockázatát – derül ki egy frissen publikált, több millió ember kórtörténetét elemző tanulmányból.