DNS-vizsgálattal erednek Kolumbusz Kristóf származásának nyomába

2021.05.20. · tudomány

Spanyol kutatók vizsgálatot indítottak, hogy pontot tegyenek annak a vitának a végére, amely a magyarul csak Kolumbusz Kristófként ismert felfedező származása körül zajlik. Az amerikai kontinens felfedezőjeként számon tartott utazó különböző elméletek szerint olasz, spanyol vagy portugál eredetű, bár a legtöbb történész egyetért abban, hogy Kolumbusz 1451-ben, az akkor független Genovai Köztársaságban született.

„Részünkről nem fér kétség az olasz származásához, de ezt végre objektív adatokkal is alátámaszthatjuk, így megcáfolhatjuk a terjengő elméleteket” – idézi a Guardian a DNS-vizsgálatot vezető kutatót, a Granadai Egyetemen tevékenykedő José Antonio Lorentét. A spanyol egyetemen nemrég találkoztak az egyes elméletek hívői, akik szerint lehet, hogy Genova helyett Valenciában, Galíciában, Mallorcán, esetleg Portugália Alentejo régiójában született a felfedező.

„Remélem, a kutatás végén egyesülhetünk a közös célunkban, ami annak bemutatása, hogy Kolumbusz nem genovai tengerész, hanem spanyol nemes volt” – mondta a lapnak Alfonso Sanz, amatőr történelemkutató, aki a fenti példáktól eltérően azt vallja, hogy a felfedező a közép-spanyolországi Guadalajara tartományban található Espinosa de Henares községében született.

Kolumbusz búcsút vesz I. Izabella kasztíliai királynőtől és II. Ferdinánd aragóniai királytól, mielőtt útnak indul az Újvilág felé 1492-ben
photo_camera Kolumbusz búcsút vesz I. Izabella kasztíliai királynőtől és II. Ferdinánd aragóniai királytól, mielőtt útnak indul az Újvilág felé 1492-ben Fotó: Photo12 via AFP

A kutatás során azokat az apró DNS-mintákat vizsgálják majd, amelyeket Kolumbusz mellett fia, Fernando és bátyja, Diego utolsó maradványainak tartanak, és a mintákat egymástól független laboratóriumokban elemzik majd Európa- és Amerika-szerte. Az élete során portugál és spanyol színekben is hajózó Kolumbusz a spanyolországi Valladolidban halt meg 1506-ban, de néhány évtizeddel később kívánsága szerint a Karib-tengeren fekvő, általa felfedezett Hispaniola szigetén temették újra, ahol ma Haiti és a Dominikai Köztársaság található. A maradványokat 1795-ben Kubába, majd 1898-ban Sevillába szállították.

A DNS-mintákat 2004-ben és 2005-ben gyűjtötték be a kutatók, akik akkor el is kezdték őket elemezni, de technológiai nehézségek miatt félbehagyták a projektet, mert attól tartottak, hogy az akkor még kevésbé fejlett DNS-vizsgálati technológiák során elpazarolják az értékes mintákat. Most, 16 évvel később már úgy látják, fejlődött annyit ez a kutatási terület, hogy rövid idő alatt pontos eredményekre juthassanak a rendelkezésre álló mintákkal. A végső eredmények október környékén várhatók.

Kapcsolódó cikkek a Qubiten:

link Forrás
link Forrás