Nem Kolumbusz hurcolta be a szifiliszt Európába
Az örökítőanyag molekuláris kormeghatározásával, valamint a csontok és a sírokban talált más maradványok szénizotópos datálásával Finnországból, Észtországból és Hollandiából származó négy emberi csontvázból vett DNS-mintában a Treponema pallidum baktérium különböző fajait sikerült azonosítania a Zürichi Egyetem kutatóinak.
A Current Biology folyóiratban megjelent tanulmányban közölt eredmény azért érdekes, mert a 15. század végén közel 5 millió európai ember életét követelő szifilisz-járvány kórokozóját olyan maradványokban azonosították a kutatók, amelyek az Amerika felfedezése előtti időkből származnak.
A paleogenetikusok új eredményei ellentmondanak annak az elterjedt nézetnek, amely szerint Kolumbusz Kristóf és emberei hurcolták be a kórt a frissen felfedezett Amerikából Európába.
Az első ismert európai szifiliszjárványok a 15. század végén törtek ki, egy időben Kolumbusz Kristóf amerikai expedícióival. Ebből következtetett arra sok kutató, hogy a kór onnan érkezett Európába. Mások azt feltételezik, hogy a szifilisz Észak-Afrikából terjedt át kereskedelmi kapcsolatok útján.
A szifilisz kórokozóján kívül a Zürichi Egyetem kutatói felfedezték a csontokban és más emberi maradványokban a frambőzia néven ismert trópusi betegséget előidéző baktériumot, a Treponema pallidum pertenuét is. A kórokozó a bőrt, a csontokat és az ízületeket támadja meg, a trópusokon és a szubtrópusokon ma is előfordul, kórokozója rokona a szifilisz baktériumának.
A hollandiai maradványokban egy további, eddig ismeretlen treponemaalfajt is felfedeztek. A kórokozó által okozott betegség ugyan ma már nem létezik, de a korabeli Európában a szifilisz és a frambőzia mellett szintén fertőzte az embereket.
A talált baktériumok örökítőanyagának elemzése és a kora újkori európai emberi maradványokban azonosított különböző treponemaalfajok és a teljes családfa felderítése alapján a kutatók arra következtettek, hogy a kórokozók közös őse legalább 2500 éve fejlődött ki, így szinte bizonyos, hogy a szifilisz nem csak Kolumbusz hajóival érkezett meg az Óvilágba.
A kutatási eredmény magyar vonatkozása, hogy szegedi antropológusok már 12 évvel ezelőtt találtak olyan, bizonyítottan az 1400-as évek közepéről származó csontmaradványokat, amelyek szifiliszfertőzésről tanúskodtak. A kutatók már akkor úgy vélték, hogy Kolumbusz hajósai legfeljebb a vérbaj kórokozójának egy fertőzőbb változatát hurcolhatták be Európába.
Korábbi kapcsolódó cikkeink:
A nagy járványok maradandó nyomokat hagytak az emberi településeken
A középkor pusztító járványai rosszat tettek a városok etnikai és vallási sokszínűségének, de átformálták azt is, ahogyan a városokra gondolunk. A katasztrófák kezelésében akadtak sikeres és kevésbé sikeres települések, de a pestis, a kolera és társaik elválaszthatatlanul összeforrtak a városiassággal.
Négy év alatt duplájára nőtt a szifilisszel fertőzött csecsemők száma az Egyesült Államokban
Az USA államai közül Louisianában, az európai országok közül Ukrajnában a legrosszabb a helyzet.
Idén lenne 250 éves a magyarországi tisztiorvosi szolgálat, ha nem darálják be 5 évvel ezelőtt
„Mi Mária Terézia, gondoskodásaink között, amellyel országaink és örökös tartományaink épsége fölött őrködünk, legfőbb gondunk alattvalóink egészségének megőrzése” – írta a magyar királynő 1770-ben. A tisztiorvosi rendszer 245 évig működött, egészen addig, amíg 2015. április 1-én a területi intézetek egy kormányrendelettel be nem kerültek a nagy közigazgatási darálóba.