Először támadt emberre önállóan egy autonóm harci drón
Először fordult elő, hogy egy autonóm halálos fegyver utasítás nélkül támadt emberi célpontra – derült ki egy ENSZ-bizottsági jelentésből, amibe a New Scientist pillanthatott bele. Az esetről nem sokat tudni, például azt sem, hogy megsérült-e a célba vett személy, de a történtek arra utalnak, hogy talán máris elkéstek, akik be akarnák tiltani az autonóm halálos fegyvereket, vagy legalábbis meg akarnák fékezni a terjedésüket.
Az incidens 2020 márciusában történt a polgárháborús Líbiában, amikor egy KARGU-2 quadkopter autonóm üzemmódban támadott emberre a kormányerők és a Halifa Haftár tábornagy vezette szakadár katonai csoport között kitört konfliktusban.
A török harci drón, a KARGU-2 akár halálos csapást is képes mérni az ellenségre, a megfelelő paranccsal ütközésre robban. Kifejezetten aszimmetrikus hadviselésre és terroristaellenes akciókra tervezték. Az incidens során Haftár egyik katonáját vette célba, amikor az éppen megpróbált visszavonulni. A drón „nagy hatékonyságú” autonóm üzemmódban, tehát emberi irányítás nélkül volt, amikor az eset törtrént.
A KARGU drónokat gyártó STM leírása szerint az eszköz hatékonyan bevethető statikus és mozgó célpontok ellen is, köszönhetően valós idejű képfeldolgozó képességeinek és a platformra telepített gépi tanulási algoritmusoknak.
Az ENSZ Biztonsági Tanács Líbiával foglalkozó szakértői bizottságának jelentése szerint „az autónóm halálos fegyerek rendszereit arra programozták, hogy az operátorral való adatkapcsolat nélkül, önállóan támadjanak célontokat”. A jelentésben Zak Kellenborn nemzetbiztonsági autonóm drómokkal és rendszerrekel foglalkozó szakértő megerősítette, hogy ez az első eset, hogy egy drón utasítás nélkül támadt emberre. Kellenborn ugyanakkor aggályait is kifejezte azzal kapcsolatban, hogy nem tudni, mennyire törékeny a fegyver tárgyfelismerő rendszere, milyen gyakran fordul elő, hogy rosszul azonosít célpontokat.
Mint Jack Watling, a szárazföldi hadviselés szakértője a RUSI brit védelmi és bizonsági agytrösztnél a New Scientistnek elmondta, az incidens azt mutatja, hogy halaszthatatlanul fontos témává vált az autonóm fegyverek szabályozása. A Human Rights Watch már jó ideje kampányol a „gyilkos robotok” betiltásáért, és megelőző jelleggel a hasonló fegyverek fejlesztését és gyártását is leállítaná.
Kapcsolódó cikkek a Qubiten:
Törökország és Izrael már csak lépésekre van a gyilkos robothadsereg bevetésétől
Egy friss jelentés szerint a világ legnagyobb fegyvergyártó cégei még mindig nem vállalták nyilvánosan, hogy tartózkodnak a halálos autonóm rendszerek gyártásától, és az 50 vizsgált cég közül csak 4 nevezhető biztonságosnak.
A gyilkos robotokat még azelőtt be kell tiltani, hogy elkezdenék a gyártásukat
A mesterséges intelligenciával rendelkező, emberi felügyelet nélkül támadni képes fegyverek előzetes tiltása mellett érvel az a jelentés, amelyet az Állítsuk meg a gyilkos robotokat nevű kampány magyar aktivistái az egyetemeken és a parlamentben is terjesztenek majd.
A gyilkos robotok elleni harc az egyetemeken kezdődik
Szeptember 21-én, az ENSZ nemzetközi békenapján a koronavírus elleni harc mellett egy másik, egyre aktuálisabb problémáról is meg kell emlékezni: a távolságtartást a katonai szervezetek is erőltetik, így teret nyerhetnek a halálos autonóm fegyverek. Ezek technológiai alapjait az egyetemeken fektetik le, sokszor a hallgatók és kutatók tudta nélkül.